Menü

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

Biztosan alkoholmentes?

Ami első ránézésre alkoholmentes, még nem feltétlenül az. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint az alkoholmentes sörök legfeljebb 0,5% alkoholt tartalmazhatnak – ez pedig több mint a semmi –, megközelítőleg egy normál sör szesztartalmának tizede. Egyes verziók címkéjén 0% vagy 0,0% van feltüntetve – ezek természetesen jóval kevesebb alkoholt tartalmaznak, még ha nem is abszolút mentesek –. Az abszolút alkoholmentesség azért nem érhető el, mert az élesztők valamennyi szeszt biztosan termelnek. A gyártástechnológiával próbálják ennek mennyiségét minimalizálni. Még nagyobb probléma, ha a mentesnek mondott ital valójában egyáltalán nem az, hiszen ilyenkor például autóba ül valaki úgy, hogy előtte italt fogyasztott.

Kapudrog, belépő szint?

A kábítószerekkel kapcsolatos kapudrog-elmélet szerint a kannabisz használata növeli a keményebb drogok (pl. heroin, kokain) használatának kockázatát. Ezt az elméletet meg lehet kérdőjelezni, azonban úgy tűnik, az alkoholmentes ital viszonylatában érvényes lehet. Hiszen fogyasztunk valamennyi mentes sört, akár társaságban, vagy otthon, majd a motiváció nagyobb lesz a rendes italok fogyasztására. Az alkoholmentes termék nem annak tartalma révén vezet át a klasszikus verzió fogyasztására.

Sokkal inkább annak van szerepe ebben, hogy az alkoholmentes italok fogyasztása a gyerekek, de felnőttek szemében is normalizálja a fogyasztást (ráadásul az alkoholos és a mentes sörök csomagolása nagyon hasonló, az ital elfogyasztásának rituáléja a doboz „ciccentésétől” kezdődően pedig azonos). Ezen túl az alkoholmentes sörök is enyhén kesernyés ízűek, amelyet elfogadhatóvá tesz a gyümölcsös ízesítés és a cukortartalom. Egy „valódi” sör megkóstolásánál a jellegzetes ízt már nem érezzük teljesen idegennek, így könnyebben elfogadjuk az alkoholos ital ízét is. Nálunk mindez különösen súlyos kérdés, hiszen hazánkban világviszonylatban is magas az alkoholisták aránya.

A kalória kérdése

Magyarországon komoly probléma a (gyermekkori) elhízás, amely már az iskolások körében is gyakori. Ebben a mozgáshiányon kívül az egészségtelen táplálkozásnak, a túlzott kalóriabevitelnek van szerepe. Talán sokan nem gondolnak arra, hogy a kalóriabevitel szempontjából nemcsak a cukros üdítőkkel, hanem az alkoholmentes sörökkel is komolyan számolni kell. Sőt ezen termékekben a „normál” sörök cukortartalmának többszöröse található.

Ez tulajdonképpen nem meglepő, hiszen a sörélesztő, miközben alkoholt termel, annak cukortartalmát fogyasztja. Az alkoholmentes söröket általában úgy állítják elő, hogy hűtéssel leállítják az élesztők működését, így az italban benne marad az eredeti cukortartalom. Az, hogy az alkoholos sörök kalóriatartalma magasabb, mint a menteseké, annak magas kalóriatartalmával magyarázható. Ráadásul az alkoholmentes italokban majdhogynem annyi kalória van, mint az üdítőkben, sőt akár több is.

De mit igyunk ha nem kólát, energiaitalt, egyéb cukrozott üdítőt, vagy alkoholmentes sört? Leginkább vizet: a nyári melegben a hideg (esetleg szénsavas) víznél nincs egészségesebb frissítő. Kerülhet bele esetleg egy citromkarika vagy citromlé, de az otthon készített, cukormentes jeges tea is jó alternatíva. Persze nem könnyű „leszoktatni” önmagunkat, másokat a túlédesített/ízesített alkoholmentes sörökről, de első lépésnek megteszi, ha csökkentjük az itallal fedezett napi folyadékszükségletünket.

Az instant levesek kultúrája és hatásai

Az instant levesek világszerte népszerűek a gyorsaságuk, olcsóságuk és egyszerűségük miatt – sokan mégis túl gyakran nyúlnak utánuk. Bár elsőre ártalmatlannak tűnnek, hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek. A kultikus státuszuk mögött sokszor tápanyaghiány, sótúladagolás és egyoldalú táplálkozás húzódik meg.

Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.

Tapas – a spanyolok egyik étkezési szokása

Ahány ország, annyi étkezési forma, annyiféle fűszerezés, vagy szokás. A spanyolok többek között a tapasra esküsznek, és milyen jól teszik.

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

Mit rejt egy energiaital? A koffein hatása a fiatal szervezetre

Egyre inkább köztudott, hogy az üdítők világa vonzza a kamaszokat. A 2024-es magyarországi korhatárosítás, amely nemrégiben lépett életbe megtiltotta az energiaitalok árusítását 18 év alattiaknak, bizonyos feltételek mellett. A döntést sokan felesleges szabályozásnak, mások bölcs lépésnek tartják. Azonban az biztos, hogy a koffeinen túl más adalékanyagok is veszélyt jelentenek. Ugyanis a serkentő löttyök tömkelege nem csak tömény erő dobozba zárva, hanem komplexebb termékek sokasága.