Menü

A majális története, jelentése

A tavasz egyik legkedveltebb ünnepe a majális, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy honnan is ered ez a szokás, illetve hogy mit jelent a szó. Ebben a cikkben bemutatom az ünnepet, így megtudhatjátok, hogy mit ünneplünk ezen a napon, illetve azt, hogy mikor van, valamint, hogy hogyan forrt egybe a munka ünnepével.

Majális, vagyis a munka ünnepének története

Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. A szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a munkások addigi 10-14 órás munkaidejének nyolc órára csökkentését. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tíz órás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Valamivel később, 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolc órás munkaidő bevezetése érdekében. Május 3-án összecsaptak a munkások és a helyi rendőrök, akik végül tüzet nyitottak, a sortűznek négy ember esett áldozatul. A másnapi tiltakozó nagygyűlés résztvevői közé vegyült anarchisták bombát hajítottak a rendőrökre, válaszul ismét sortűz dördült, a nap végére tucatnyinál is több halottat számoltak össze.

A Haymarket téren történtek megtorlásaként nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, közülük négyet ki is végeztek. A világszerte hatalmas felháborodást keltő események emlékére a következő években május elsején emléktüntetéseket rendeztek.
1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy határozott, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve nemzetközi szolidaritásuk kifejezése érdekében. A II. Internacionálé 1891-es kongresszusán május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé nyilvánították. Május 1. a múlt század folyamán a legnagyobb nemzetközi munkás ünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban ünnepelték fényes külsőségek közepette.

Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal,a gazdasági és szociális vívmányokat, ünnepelték. A múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista/szocialista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával számos helyen majálisokat rendeznek ilyenkor. A nagyvárosokban a szakszervezetek, önkormányzatok szerveznek megmozdulásokat, amelyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel követelésként, valamint ez a nap a gyerekeknek szóló programokkal is egybeforrt.

Mi a majális a hétköznapokban?

A majális egy olyan ünnep, amikor leginkább a szabadnapnak örülünk, az emberek ilyenkor megpróbálnak közelebb kerülni a természethez, és nagyobb harmóniában élni vele. A szó a latin május hónapból ered, és a termékenység ünnepét jelenti, alapvetően egy vidám ünnep, így ilyenkor országszerte különböző eseményeket, programokat rendeznek, az emberek szabadban vannak, illetve zenés-táncos ünnepségeken vesznek részt. A legtöbb város különböző programokat, koncerteket szervez az érdeklődőknek. Továbbá a munka ünnepe is erre a napra esik, de május első napjának megünneplése nem ehhez köthető, mind a majális, mind a májusfa állítása régebbre nyúlik vissza.

Népszokások
A népi hagyományaink szerint május első napján zöld ágakkal, virágokkal díszítették a házakat, illetve már az 1400-as évektől jegyzik magát a májusfa állítás szokását is. Ennek más
népi nevei: hajnalfa, jakabfa, vagy májfa. A fiatal fiúk azon lányoknak állítottak májusfát, akinek udvarolni szerettek volna. Ez az egész ország területén elterjedt hagyomány volt, jellemzően jegenye, vagy nyárfa ágait díszítették színes szalagokkal. Jellemző kapcsolódó hagyomány még a májusfa “kitáncolása”, vagy kidöntése pünkösdkor, amikor nagy dínomdánom, táncmulatság közepette kidöntötték a fát.

Érdekességek:
 Az ünnep hagyományos színei a: piros, fehér, és zöld lombok.
 Régen a ház védelmére virágszirmokat szórtak szét, majd összesöpörték egy sarokba, és a ház köré hordták.
 Számomra is teljesen új információ, hogy a rómaiak Floralia ünnepe szoros összefüggést mutat a május elsejei népszokásokkal, úgy hogy jóval korábbi időből származik.
 Az ünnep hagyományos mesterségei: a szövés, a fonás, és minden olyan tevékenység, mely két különböző dologból egy új, harmadikat hoz létre.
 Május elsejének reggelén szokás volt szalagokat kötni egy tetszőlegesen kiválasztott fára. Valamint minden szalag felkötése előtt kívánni kellett valamit.
Összességében a majális egybeesik a munka ünnepével, így minden évben május elsején tartandó. Ebből kifolyólag, ez a nap munkaszüneti nap, így könnyen szervezhetünk ekkorra
kirándulást vagy elmehetünk a város által szervezett programokra, hogy megünnepeljük mind a munka ünnepét, mind a majálissal járó programokat. Egyszóval a klasszikus történelmi
hagyományokon túl, a szabadidős kikapcsolódásra is tökéletes ez a nap.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.