Menü

A visszahízás okai

A fogyókúrázók klasszikus, 22-es csapdája előbb-utóbb minden fogyni vágyót utolér. A jelenség maga arra utal, hogy a diétázók eleinte gyors fogyásnak indulnak, majd - a fogyókúra abbahagyását követően - visszatérnek eredeti súlyukhoz. (Vagy rosszabb esetben akár plusz kilókkal is gyarapodhatnak.)

A jojó-effektus oka, az önsanyargató diétában keresendő. A klasszikus fogyókúra valamiért úgy él a fejekben, hogy “fél évig kibírom, és minden mehet úgy, mint régen…”.

És hogy mi a baj ezzel a felfogással? Többek között az, hogy lelassul az alapanyagcseréd.

Kijelenthetjük tehát, hogy az önsanyargató diéta egy eleve kudarcra ítélt hadművelet. Ha már jártál ebben a cipőben, biztosan te is megfigyelted, hogy az ilyen típusú diéta alatt az ember fokozottan fogékony az illatokra. Ennek hozományaként akár kilométerekről is képes vagy kiszimatolni a kürtöskalácsost, ha pedig elcsábulsz, lőttek a diétának.

Ilyenkor egy klasszikus “egy picit bűnözhetek, mert megérdemlem”-típusú pszichológiai folyamat játszódik le az emberben. Amikor ugyanis elcsábulsz, és beleharapsz a kedvenc ételedbe, legyen az pizza, lasagne vagy bármi, a tested és az agyad dopamin-mámorban úszik.

Ez a - szexuális hasonlattal élve orgazmikus érzés - azonban pont annyi ideig tart, amíg az ételt fogyasztod. Utána jön a bűntudat, az önmardosás, a még nagyobb önsanyargatás, majd az ismételt elcsábulás. Ez pedig pedig periodikusan, és egyre gyakrabban ismétlődik, amikor is átcsap az “á, már úgyis mindegy!”-fázisba.

Itt ér véget a diéta, és itt kezdődik a jojó-effektus és a gyors visszahízás.

A jelszó: önuralom és életmódváltás

Az elhízás (ha nem genetika, vagy betegség útján alakult ki), akkor a többletkalória számlájára írható. Ha például férfiként, folyamatos jelleggel, napi 2000 kalóriákat fogyasztasz úgy, hogy nem mozogsz, és nem figyelsz oda a megfelelő étkezésre, akkor hízni kezdesz. A fogyás tehát ennek ellentétjeként lehetséges: kevesebb kalóriát kell bevinned, mint addig és többet kell mozognod.

Ehhez persze önuralom szükséges. A jojó-effektust ugyanis egyetlen módon kerülheted csak el: tudatosan kell étkezned, és többet kell mozognod. A másik fontos dolog, hogy nem lehet egyből pezsgőt pukkantani, ha lefogytál, ugyanis a neheze még csak utána jön. Sokkal nagyobb kihívás ugyanis megtartani a súlyt, mint lefogyni.

A már fent említett mozgással és életmódváltással is nagyon szép eredményeket lehet elérni. Ezeket azonban tovább fokozhatod különféle táplálékkiegészítőkkel.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?