Megmutatni a kimondhatatlant

Azt fontos tisztázni, hogy a kommunikáció jog és nem pedig kiváltság. Erre egyezmény és törvények is kitérnek. Ezeknek az országoknak meg kell, hozni olyan intézkedéseket, hogy elősegítik a Braille-írást, az alternatív írásmódok, alternatív és augmentatív módok, valamint a kommunikáció, tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek elsajátítását. Illetve biztosítják a fogyatékossággal élő személyek részére, az oktatásban és a közösségben való teljes és egyenrangú részvételüket.

A kommunikációnak velünk született alapjai vannak, de számos probléma felmerülhet, annak kapcsán, hogy ez megfelelően fejlődjön. Illetve nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy a kommunikáció alatt nem csak a beszédet, hanem az érzelmeink, érzéseink, gondolataink átadását is értjük. Ezáltal fejezzük ki magunkat, adjuk át mások számára azt, ami bennünk van, és nem mellesleg a szükségleteink kielégítéséhez elengedhetetlen. Jelen cikkben arra teszünk kísérletet, hogy egy kicsit megismerjük közelebbről az augmentatív és alternatív kommunikációt (AAK) és annak eszközeit.

Az augmentatív és alternatív kommunikáció eszközei ma már sokféle, és igen csak széles palettából választhatóak ki, és segítséget nyújtanak mindazoknak, akiknek a beszéd, valamilyen ok miatt nem működik. Tehát ezek, olyan helyettesítő, más szóval alternatív kommunikációs eszközök és termékek, melyekkel, ha önállóan beszélni nem is, de a kommunikációt megkönnyíti az egyén környezetével.

Így egy kicsit teljesebb életet élhetnek, illetve csökken az elszigeteltségük. Ezeket az eszközöket a szakirodalom három nagyobb csoportba sorolja, aszerint, hogy milyen céllal alkalmazzuk. Lehet nyelvpótló, nyelvfejlesztő, és nyelvalátámasztó. Értelmileg akadályozott fiatalok esetében, a súlyosság függvényében mind a három alkalmazható a fejlesztés során. A nyelvpótló funkció szerepe, hogy a nem beszélő számára olyan eszközt nyújtson, amivel szükségleteit, érzéseit kitudja fejezni a környezete számára. A nyelvfejlesztés során olyan kommunikációs helyzetek elé állítják a fejleszteni kívánt személyt, amiből számos előrelépés származhat.

A nyelvalátámasztás során, olyanra kell gondolni, amikor az értelmi fogyatékos ugyan szóban kommunikál, de beszéde nehezen érthető. Amikor meghatározzák a szakértők, hogy egyeseknél, milyen módszert alkalmazzanak, akkor több tényezőn is átrágják magukat. A helyes eszköz kiválasztásánál, figyelembe veszik, hogy milyen szimbólumokkal, milyen eszközt, milyen tartalommal, és mindezek segítségével, hogyan jutatja majd el az üzenetét a használója. Így alakul, ki a testreszabott AAK-rendszer.

Eszközök

A gesztusnyelv előnye, hogy minimális költséggel kivitelezhető, és mindig „kéznél” van. A jelek könnyen tanulhatók, differenciáltak, spontán is kivitelezhető. Azonban, a partnernek látnia kell, tehát odafordulás szükséges, ami néha akadályt okozhat. Hátrányként felróható, hogy azok a személyek, akik nem gyakorolják ezt a fajta kommunikációt, azokkal szintén nehézkes lehet az üzenet átadás. A gesztusjel átadása gyorsan zajlik, nyelvtan használata nélkül. Csak a kulcsszavak jelennek meg, de mindemellett nagyon sok jó tapasztalatok vannak, ennek kapcsán.

A következő csoportba sorolhatóak a képi szimbólumrendszerek, kommunikációs füzetek és a piktogramok. Akiknek nem jelent megoldást a gesztusnyelv, ők választhatják a képi szimbólumrendszerek használatát is. A letapogatható háromdimenziós szimbólumok is segítségünkre lehetnek a kommunikációs utak keresése során. Ezek lehetnek a hétköznapi tárgyak kicsinyített másai. Tehát ez a csoport igen széleskörű, hiszen az eszközök közé tartozhatnak a fotók, képek, de egyéni igényeknek megfelelően kiválasztott absztrakt szimbólumok is.

A kommunikációs füzetek szintén egyénre szabhatók, hiszen a motorikusan is könnyebben kezelhető könyvecskéknél, minden oldal egy külön szimbólumot tartalmaz, de a kínálatban megtalálható az egészen bonyolult kommunikációs füzet is, melyek több témakört, különböző szempont szerint csoportosított szimbólumokat foglalnak magukba. Természetesen ezeknek az eszközöknek, több kritériumnak is meg kell felelniük, mint például, hogy tartós, és ami talán a legfontosabb, hogy bővíthető legyen. Hiszen ahogy fejlődik az egyén, úgy kell fejlődniük ezeknek a dolgoknak is. Az eszközök, azt is lehetővé teszik, hogy a képek megfelelő elhelyezésével a tekintettel is kommunikálni tudjanak az érintettek.

Azonban hátrányként szintén megjelenik, hogy odafordulást igényel, a partner közelségére van szükség, viszont itt már az idő nem korlátozó tényező. Vegyünk egy példát a mindennapi használat kapcsán. Az autistáknál a szótár azért fontos, hogy ha a gyermek elmegy a nagymamához, akkor könnyebben létrejöjjön köztük a kapcsolat. A mama is megtanulhatja a szótár használatát. De akár a boltban is segítség lehet az eladónak eligazodni, hogy az érintett személy mit is szeretne vásárolni. Ha nem is tudja a pontos használatát ezen eszköznek, de egy támpontot mindenképpen nyújthat. A kártyák mindig tartalmazzák, hogy mit jelentenek.

Az elektronikus kommunikációs eszközök tárháza nagyon széles. Itt leginkább csak az ár az, ami befolyásolja a felszereltségét. Gondolok itt olyanra, hogy az egyszerű beszélők mellett, amik úgy működnek, mint a diktafon, megjelentek már az összetett személyi számítógépek, melyek akár a piktrogammokat is csoportosítják, de egyéni szimbólumrendszereket is használnak. De akár tekintettel vezérelt gépeket is találunk a piacon. Ahogy látjuk, ma már minden igényt ki tud elégíteni a mesterséges intelligencia, csak pénzünk is legyen ezt megfizetni. A kommunikáció adott esetben könnyebben kezdeményezhető, mivel a kommunikációs partner közelsége nem szükséges.

Válasszuk bármely formáját is, a lényeg mindig ugyan az marad. A fogyatékossággal élő személy, minél hatékonyabban tudjon kapcsolatot teremteni a környezetével, ezáltal számára is élhetőbbé váljon a világ. Az autista például rádöbbenjen arra, hogy kommunikálni akar és értse azt, hogy miért is fontos és jó ez a számára. A gyerekeknél főleg nagyon fontos, hogy a használni kívánt eszközt értse, emellett azt is, hogy mi értelme van annak, ha kifejezzük magunkat. A beszélni nem tudó ezeknek a szerkezeteknek köszönhetően olyan dolgokat is ki tud fejezni, ami rámutatással nem elérhető.

Például olyan dolgot kér, ami nincs a szobában. Lényeges szempont az is, hogy bővüljön azoknak az embereknek a száma, akik képesek így kommunikálni és azoké is, akik értik és tudják használni ezeket a módszereket. Amit még nagyon fontos megemlíteni, hogy legyünk nyitottak, és lépjünk mi is a tanulás útjára.

Nagyné Kohajda Wentholin Loretta