Menü

Mi járhat a bántalmazó fejében?

A bántalmazásnak meglepően kevés köze van az agresszor érzelmeihez, inkább abban áll a különbség, hogyan gondolkoznak. A bántalmazók gondolkodási sémáinak és viselkedési mechanizmusainak megismerése nagyban segítheti a bántalmazásban érintett családokat. A szakértő publikált tapasztalatainak segítségével könnyebben felismerhetik az érintettek, ha nem ideális irányba mutat a kapcsolatuk alakulása, és hamarabb megtalálhatják annak a módját, hogy kikerüljenek ebből a helyzetből, illetve elkerüljék, hogy újabb hasonló párkapcsolatba bonyolódjanak.

Kifogások és hiedelmek

„Tényleg őszintén sajnálja, amit tett?” „Komolyan gondolja, hogy meg fog változni?” Gyakran hallhatunk hasonló kérdéseket az érzelmileg vagy fizikailag bántalmazott személyektől, leggyakrabban nőktől. A bántalmazó kifejezés azokra a személyekre utal, akik elnyomó, lenéző vagy megfélemlítő módon viselkednek a partnerükkel. Ez megnyilvánulhat fizikai erőszak formájában, fenyegetőzésben, megfélemlítésben, de kizárólag sértegetésben vagy a másik fél kihasználásában is.

A bántalmazás változatos viselkedésrepertoárra utalhat, számos megnyilvánulást annak tekinthetünk, amely miatt a partner bántalmazva, lenézve, megszégyenítve érzi magát. A szakemberek tapasztalatai szerint a fizikai erőszakot is alkalmazó, illetve a szóbeli, azaz lelki és mentális bántalmazók hozzáállásában és magyarázataiban nem találhatunk jelentős eltéréseket. A két csoport partnerei pedig jellemzően ugyanazokat a lelki megpróbáltatásokat írják le.

A bántalmazás különböző formáinak egyformán romboló hatása van.

Ritkábban fordul elő, de a bántalmazó szerepében nők is lehetnek, és azonos nemű párok esetében is ugyanúgy előfordulhat ez a jelenség, mint heteroszexuális kapcsolatokban. A bántalmazók közül szinte mindenki érez némi bűntudatot vagy kínosnak tartja viselkedését, ugyanakkor általában mélyen meg vannak győződve saját igazuk és mentségeik jogosságáról.

Mi zajlik a bántalmazó fejében?

A bántalmazó fél sokszor hárításokkal él és tetteit bagatellizálva, eltorzítva számol be viselkedéséről, emiatt kiemelten fontos a bántalmazott fél meghallgatása is. A bántalmazott személy beszámolóit is megismerve árnyaltabb kép alakulhat ki a terapeutában a valós problémáról.

A bántalmazók általában foggal-körömmel küzdenek az ellen, hogy szembenézzenek vele, mekkora sérüléseket okoztak a párjuknak, sokszor a gyerekeinek is. Megrögzötten ragaszkodnak a mentségeikhez, legtöbbször az áldozatot hibáztatják. Ez a gondolkodásmód pedig megakadályozza, hogy tiszteletteljesen bánjanak partnerükkel és egyenlőségen alapuló, harmonikus kapcsolat bontakozhasson ki közöttük. A bántalmazók általában olyannyira mereven gondolkodnak és hozzá vannak szokva a bántalmazó viselkedésükből származó előnyökhöz, hogy nem is képesek elképzelni egy másképpen működő kapcsolat lehetőségét, nem látják annak előnyeit.

Mit tehet az elszenvedő?

Az első lépés, hogy az áldozat felismerje helyzetét, illetve annak lehetőségét, hogy ő is kísérletet tehet a szituáció megváltoztatására. Ennek pedig legjobb módja, ha szakember segítségét kéri. Akkor is érdemes segítségért fordulni, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mennyire súlyos a gond, nem tudjuk eldönteni, hogy csak mi reagálunk-e túl érzékenyen vagy valóban rossz irányba tart a kapcsolat. Sok érintett nő olyan mértékben túlértékeli párja pozitív tulajdonságait, hogy inkább önmagát hibáztatja a történtekért. Egy szakember képes lehet érzelmi támogatást nyújtani ebben a terhelt helyzetben, segíthet feltérképezni a változtatási lehetőségeket, segíthet rendet tenni abban az érzelmi zűrzavarban, amelyet átélnek az áldozatok.

A bántalmazást sokszor a két fél közötti kapcsolati dinamika is fenntarthatja, így ha az elszenvedő elkezd foglalkozni a nehézségekkel, az ugyanúgy elindíthatja a változást, mintha az agresszort köteleznék erre. Sokan attól félnek, hogy környezetük kritizálni fogja őket, ha fény derül a bántalmazás tényére. Vannak, akik attól tartanak, hogy amiatt fogják megszólni őket, hogy nem hagyják el a partnerüket, mások pedig inkább attól félnek, hogy nem fogják elhinni a szavaikat.

Mégis mindezen aggodalmak ellenére nagyon fontos, hogy az áldozat ne maradjon egyedül a nehéz érzéseivel. Egy bizalmas barát vagy közeli családtag is sokat segíthet, ha támasza tud lenni a bántalmazás elszenvedőjének.

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.