Menü

A száraz bőr okai és kezelése

A bőrszárazság egyre gyakoribb probléma, mely nemtől függetlenül minden korosztályt érint. Viszketéssel, berepedezéssel, érdes tapintással, továbbá hámlással, bőrhúzódással, idősebb korban pedig apró ráncok megjelenésével jár. Igen kellemetlen tünet, melytől a betegek gyakran nem tudnak aludni, illetve az iskolában és a munkahelyen koncentrálni.

Bőrünk épsége nagyon fontos, mivel ez az első védelmi vonal, mely a környezettől elválasztja szervezetünket. Bőrünk védelmi funkciója a bőr hidratáltságával függ össze. A bőr lipidrétegének csökkenése összefügg a bőr vízvesztésével, mely bőrszárazsághoz vezet. A száraz bőr könnyebben irritálódik, allergizálódik, tehát gyakrabban alakul ki rajta gyulladás, elhúzódó esetben ekcéma. Bőrszárazság esetén a bakteriális, gombás fertőzések is gyakoribbak, mert a száraz bőr gyakran mélyen berepedezik, melyen át a kórokozók könnyebben behatolnak a bőr mélyebb rétegeibe.

Mi okozhat bőrszárazságot?

Számos ok állhat a háttérben a környezeti hatásoktól a genetikai meghatározottságig, ám leggyakrabban a bőrt érő külső hatások okozzák a panaszokat. Télen gyakrabban előforduló jelenség, amit a fűtés miatti száraz levegő, illetve a hűvös, szeles idő okoz. Ám a melegebb évszakokban is megjelenhet, például a hosszan tartó napozástól, a nem megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása miatt, éppúgy, mint a hosszú ideig, meleg vízben történő fürdés következtében.

Az úgynevezett barrierréteg csecsemő- és kisdedkorban még igen vékony, ezért a bőr ilyenkor még sérülékenyebb. Bőrünk az életkorral is egyre szárazabb, viszketőbb lesz, melyet a bőr sorvadása, a normál funkcióinak csökkenése magyaráz.

A csecsemőkorban megjelenő bőrszárazság hátterében a bőr barrierfunkciójának veleszületett károsodása állhat. Ilyen például a halbőrbetegség, más néven ichthyosis vagy az atopiás dermatitis. Előbbinél a bőr lemezesen hámlik, utóbbi esetén pedig finom hámlás észlelhető.

Ha később, felnőttkorban alakul ki bőrszárazság, ami zsíros testápolók, hidratáló krémek, illetve télen a levegő párásítására sem enyhül, akkor a háttérben lévő okokat mindenképp keresni kell. Egyes betegségekre éppen a bőrszárazság hívja fel a figyelmet, ezért érdemes orvoshoz fordulni, hogy a betegségek későbbi következményei, szövődményei megelőzhetők legyenek. Ilyen esetekben a bőrszárazság mellett egyéb tünetek is segítenek a diagnózis felállításában.

Pajzsmirigy-alulműködés esetén a bőrszárazság mellett haj- és körömtöredezés, sápadt bőr, fáradékonyság, az anyagcsere lassulása, hízás, fogak romlása, szellemi teljesítmény hanyatlása és hidegintolerancia figyelhető meg. Cukorbetegeknél a bőrszárazságot szájszárazság és kínzó viszketés kíséri. Az 1-es típusú cukorbetegség esetén a betegek jó étvágyuk ellenére fogynak, sokat isznak és pisilnek, krónikusan fáradtak, míg 2-es típusú diabéteszes betegek esetén általában az elhízás jellemző. Mindkét típusú cukorbetegeknél a bőrszárazságot egyéb bőrproblémák, nehezen gyógyuló sebek, továbbá nagyobb fertőzési hajlam kíséri. Egyes daganatos betegségek (pl. leukémia, limfóma) tünete is lehet viszkető, száraz bőr.

Foltokban okoz száraz, hámló bőrterületeket a pikkelysömör, az ekcéma, a gombás bőrfertőzés, az ún. rózsahámlás (pityriasis rosea) is, melyek speciális bőrgyógyászati szakellátást igényelnek.

Néhány gyógyszer, melyet például pattanások kezelésére, allergiára, vérnyomás- vagy vérzsírcsökkentésre alkalmaznak, szintén hozzájárulhatnak a bőr kiszáradásához. Egyes vitaminoknak és ásványi anyagoknak a hiánya is okozhat bőrszárazságot, melyek közül a B-vitaminok és vas a legfontosabbak, melyek pótlására a táplálkozással vagy B-vitamin és vaskészítmények szedésével hangsúlyt kell fektetnünk.

Mit tehetek bőrszárazság esetén?

Bőrszárazság esetén az első teendő a bőr naponta legalább két alkalommal történő hidratálása, melyre lipidpótló, hidratáló testápolók javallottak. A lipideket és ureát is tartalmazó testápolók szinte azonnal megnyugtatják, selymesebbé, simábbá teszik a bőrt, illetve csökkentik a viszketést és visszaállítják a bőr természetes védekező képességét. Emellett a szárító szappanok, tusfürdők helyett olajos tusfürdőkkel vagy illat- és szappanmentes tisztálkodó szerekkel, langyos vízben való gyors zuhanyzás, és a levegő párásítása (párologtatók, párásító készülékek alkalmazása) javasolt.

Ha száraz a bőrünk, ne tartózkodjunk hideg, szeles időben a szabadban, ne napozzunk, illetve ne járjunk uszodába. Bőrszárazság esetén irritáló anyagú (műszálas, gyapjú) ruhák helyett részesítsük előnyben a pamutból vagy selyemből készült ruhákat, melyek hagyják lélegezni a bőrt. A ruhák tisztítása során illatanyagoktól mentes folyékony mosószereket vagy mosódiót használjunk, és többször öblítsük a ruhákat tiszta vízzel, mert így elkerülhető a száraz bőr irritációja.

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?