Menü

Melyik laboreredmény jelzi, hogy baj van a hasnyálmiriggyel?

A hasnyálmirigy megfelelő működéséhez szükséges enzimek mennyisége vérképből vagy székletmintából mutatható ki.

A hasnyálmirigy a szervezet egyik legfontosabb mirigye, emésztőenzimeket és hormonokat, köztük inzulint termel. Nem csoda, hogy zavara testszerte komoly problémákat okozhat, melyek különböző tünetekkel jelentkeznek.

Puffadásérzetet, gyakori hasmenést, teltségérzetet és egyéb emésztési problémákat generálhat a hasnyálmirigy működési zavara, melynek kivizsgálása típustól függően vérkép és székletminta alapján történik. Ilyenkor bizonyos enzimek mennyiségét nézik meg a szakorvosok, amiknek segítségével feltárhatják a probléma gyökerét.

Az amiláz

Az amiláz többek között a cellulóz és a keményítő lebontását segíti elő. Ezen enzim emelkedett szintje legtöbbször a hasnyálmirigy gyulladására utal, ekkor akár megtízszereződhet a mennyisége. Bizonyos esetekben különböző rosszindulatú rákos daganatot, fekélyt, mumpszot vagy bélelzáródást is jelezhet.

Ha a normálértékeknél alacsonyabb a vér amilázszintje, az veseproblémára, a hasnyálmirigy valamilyen károsodására, vagy várandósság esetén terhességi mérgezésre adhat gyanút. Az ideális laborérték: 70-200 U/l.

A lipáz

Szintén a vérképből mutatható ki a lipázszint, mely enzim a zsírokat bontja le. Magas szintje hátterében hasnyálmirigy-daganat, veseelégtelenség vagy akut hasnyálmirigy-gyulladás is állhat, ilyenkor a normál lipázérték akár az ötszörösére is emelkedhet. Gyulladás gyanúja esetén mind a lipáz, mind az amiláz szintjét megvizsgálják. Normálértéke: 20-240 U/l.

A tripszin

A tripszin a fehérjék emésztését végzi a vékonybélben, kisebb részekre, úgynevezett peptidekre bontja le azokat. A hasnyálmirigy megfelelő működése esetén magában a mirigyben és a székletben is kimutatható ez az enzim. Normál tartománya vérvizsgálat esetében 140 és 400 µg/l között mozog, székletnél ez a szám 16-61 E/min.

Vizsgálatával nemcsak a hasnyálmirigy működése deríthető fel, hanem a cisztás fibrózis is kiszűrhető vele. Az alacsony szintje pontosan erre utal, de a hasnyálmirigy elégtelen működése vagy gyulladása is lehet az ok. A háttér felderítéséhez további vizsgálatok szükségesek.

A pancreas elasztáz 1 enzim

A székletmintából kimutatható pancreas specifikus elasztáz, vagyis a fehérjebontó elasztáz 1 enzim vizsgálata szintén a hasnyálmirigy működési zavarainak feltérképezésére szolgál. A normálértéke 12-32 µg/l, már egy kicsivel magasabb szintje is problémára utal, ráadásul túl magas koncentrációban akár egészséges szöveteket, a szervezet fehérjéit is elkezdheti lebontani.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.