Menü

Szívelégtelenség kisokos - sajtóközlemény

A szív- és érrendszeri betegségek Európában és globálisan egyaránt vezetik a halálozási listákat, évente mintegy 3,9 millióan veszítik életüket ezek következtében.[i]

A szívelégtelenség globális pandémiává nőtte ki magát, a legfrissebb becslések szerint mára már mintegy 64,3 millió embert érint világszerte, és az esetek száma folyamatosan nő.[ii]

A szívelégtelenség, mint kifejezés bizonyára mindenki számára ismerősen hangzik, elvégre, sajnos elég gyakran találkozhatunk vele a mindennapok során. De vajon tudjuk is mi rejlik valójában a tragikus halált, vagy legalábbis halálos betegséget sejtető elnevezés mögött, vagy csak valami ingatag elképzelésünk van a rettegett kórról? Egyáltalán mik a tünetei? Ha enyhén szúró érzést érzünk a mellkasunkban, rögtön a sürgősségire kellene rohannunk? Most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat!

Mi is az a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség legtöbb esetben egy valamilyen korábbi egészségügyi probléma, például koszorúér-betegség, vagy magas vérnyomás következtében lassan kialakuló működési zavar.[iii] Olyan krónikus, progresszív állapot, (hosszan elhúzódó, súlyosbodó) amelyben a szívizom nem képes elegendő vért pumpálni ahhoz, hogy kielégítse a szervezet vér- és oxigénszükségletét. Alapvetően a szív nem tud lépést tartani a munkaterhelésével, így a mindennapi tevékenységek, például a séta, vagy a lépcsőzés is nagyon nehézkessé válnak, általános fáradtság, légszomj, néha köhögés jelentkezik.[iv]

A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság 10%-át érinti, kialakulhat akut módon, például egy szívinfarktus után, vagy más szív- és érrendszeri betegség következményeként fokozatosan is. Hajlamosító tényezők lehetnek továbbá a huzamosabb ideig tartó túlzott alkoholfogyasztás, és a genetika.

Honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A szívelégtelenségnek nincsenek nagyon könnyen meghatározható tünetei, sőt, kezdetben kifejezetten könnyen összetéveszthetőek az általános öregedés jeleivel. Mivel a szív már nem tud megfelelő hatékonysággal pumpálni, a vér nem ürül ki belőle elég gyorsan, majd a szervezetből a szívbe való visszaáramlása is nehezebbé válik. Ezáltal a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőben panghat a vér, ami légszomjhoz, étvágytalansághoz, a lábfej és a bokák, valamint a has duzzanatához és a végtagok hidegségéhez vezethet.[v]

Ha az alábbi tünetek valamelyikét észleljük magunkon, mindenképp javasolt rövid időn belül orvoshoz fordulni:

csökkent fizikai aktivitás,
kisebb terhelésre is fáradtság érzése,
étvágytalanság,
hirtelen hízás,
szabálytalan szívverés,
ödéma,
folyamatos köhögés.

Megelőzés, kezelés

A szívelégtelenség kezelése egyszerre nagyon komplex. A már kialakult betegség esetén összehangoltan van szükség életmódváltásra és az erre épülő gyógyszeres terápiára. Kiegyensúlyozott, egészséges életmóddal, változatos étrenddel és rendszeres fizikai aktivitással sokat tehet a beteg a meglőzésért. Életmódváltás nélkül a gyógyulás esélyei kérdésessé válhatnak! Fontos tehát, hogy lehetőleg minél gyakrabban végezzünk legalább közepes intenzitású kardio mozgást némi izomerő növelő edzéssel kiegészítve. Étkezés tekintetében válasszuk az olíva olaj, gabonák, zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztásán alapuló mediterrán diétát, melynek segítségével egyszerre csökkenthetjük a telített zsírok, és növelhetjük az omega-3 zsírsavak fogyasztását.iii

Ha azonban a betegség kialakulása már nem elkerülhető, akkor sem kell kétségbeesni, rendszeres orvosi felügyelettel, számos korszerű terápia létezik a szívelégtelenség karbantartására. Szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek is segíthetik a betegség kezelését.

[i] Heart Failure and Cardiovascular Diseases – A European Heart Network Paper April 2019

[ii] https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/ejhf.1858

[iii] https://www.kardiokozpont.hu/korkep/szivelegtelenseg

[iv] https://www.heart.org/en/health-topics/heart-failure/what-is-heart-failure

[v] https://hfsa.org/patient-hub/heart-failure-facts-information

Forrás: a wwww.well.hu sajtóközleménye

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.

Futószemölcsök a testen

Apró, puha bőrkinövések jelennek meg a nyakon, a hónaljban, a szemhéjon vagy akár a törzsön? Sokan azonnal megijednek, amikor először észreveszik ezeket az elváltozásokat, pedig a legtöbb esetben teljesen ártalmatlan bőrjelenségről van szó.

Mit jelezhetnek a test apró figyelmeztető tünetei?

A szervezetünk gyakran különféle tünetekkel jelzi, hogy több pihenésre, megfelelőbb folyadékbevitelre vagy orvosi kivizsgálásra lehet szükség. Fontos azonban tudni, hogy egy tünetből önmagában nem lehet biztosan megállapítani annak okát. Ugyanaz a panasz több különböző állapot következménye is lehet, ezért nem érdemes kizárólag internetes listák alapján vitaminhiányt vagy betegséget diagnosztizálni.