Szakítás feldolgozása

Attól függetlenül, hogy a szakítás váratlanul történt vagy már számított rá, mindenképpen fájdalmas azt hallani, hogy kapcsolatának vége szakad. Hogyan tegye túl magát volt párján és a szakításon és legyen ismét boldog?

Ne onnan várd a gyógyulást, ahonnan a csalódás ért

Szakításkor két dolog tudatosítása segít nekem a legtöbbet. Egyrészt igyekszem szem előtt tartani, hogy a továbbiakban ne onnan várjam a gyógyulást, ahonnan a csalódás ért. Ez leírva roppant egyszerűnek tűnik, ám a szerelmi bánat rendkívül beszűkült tudatállapot. Ilyenkor az összes gondolatunk a másik körül forog, sokféle érzelem kavarog bennünk, folyton róla beszélünk, miközben arról fantáziálunk, hogy egy szép napon majd bekopog az ajtónkon, erősen átölel minket, elmondja, hogy mekkorát tévedett, és akkor rendbe jön minden. Ez azonban vágyteljesítő gondolkodás csupán, a valóságban aligha fog bekövetkezni.

Másrészt arra törekszem, hogy méltósággal tudjam szabadon engedni azt, aki menni akar. Ha jobban belegondolsz, az egyik utolsó dolog, amivel még ki tudod fejezni a másik iránti szeretetedet, az éppen az, hogy nem keltesz benne bűntudatot, nem mondod el mindennek, nem zaklatod, nem öntöd rá az elkeseredésedet, hanem elfogadod és tiszteletben tartod a döntését, bízol benne, hogy jól mérte fel a helyzetet. Ettől persze még nem kell úgy tenned, mintha nem lennél dühös vagy szomorú, de ezeket a negatív érzéseket már nem vele fogod feldolgozni.

Légy kíméletes magadhoz!

Akár te döntöttél a szakítás mellett, akár téged hagytak el, akár az derült ki, hogy elárultak a kapcsolatban, egy fájdalmas szakítás krízishelyzet. Életed számos területén változnak meg a dolgok, az önbecsülésed is sebet kaphatott, mély szomorúságot élhetsz meg. Első és legfontosabb, hogy legyél kíméletes magadhoz. Fogadd el, hogy ez fáj, és ne várd azt magadtól, hogy meg se rezdülj bele, mint „mások”. Ezzel együtt tehetsz magadért, hogy ne süppedj bele vészesen a reménytelenségbe, és gondoskodj magadról ebben a nehéz időszakban.

A veszteséget nem kell, és nem is lehet gyorsan feldolgozni

Egy szakítás elsősorban veszteség, gyász, amiben ugyanakkor viszonylag kevés hagyományra, kulturális tudásra támaszkodhatunk. Míg a halálesetekhez köthető gyászfolyamatban a különböző néphagyományok a legprecízebb rituális szabályozást adják, vagyis pontosan leírható, hogy kinek mikor mit kell csinálnia ilyen esetekben, a szakítás esetében ilyen nincs. Amire az ember ilyenkor támaszkodhat, azok a közelmúlt mintái, a szerelmi bánat regényekben, dalokban és költeményekben megörökített, szélsőséges manifesztálódásai.