Menü

A bulimia jelei, szövődményei

A Bulimia jelentése: ökörétvágy, farkaséhség. 1979-ben ismerték el hivatalosan betegségként. Nőknél főleg a 18 és 25 év közötti korosztályra, férfiakra ritkán jellemző.

Mivel kevésbé látványos, mint az egy idő után már nyilvánvalóan kórosan sovány testű anorexiás, hiszen a bulimiás személyek testsúlya és alakja általában normális, így a betegség esetleg mindvégig rejtve marad. Kis részük rendelkezik csupán némi túlsúllyal vagy jelentős súlyhiánnyal. Mint minden evészavarnál, így a BN-nál is igaz az, hogy minél hamarabb kap segítséget a beteg, annál nagyobb az esélye a mihamarabbi gyógyulásra, illetve arra, hogy a lehető legkevesebb maradványtünettel jöjjön rendbe. A szakirodalom azt a beteget tekinti bulimiásnak, akinél három hónapon belül legalább kétszer szabályozhatatlan falásroham jelentkezik, valamint ugyanennyi alkalommal hánytatja magát.

Ismertetőjelei:

Visszatérő falási epizódok vannak, melyek során meghatározott időtartam (például két óra) alatt olyan mennyiségű ételt eszik meg a személy, ami biztosan nagyobb annál, mint amennyit a legtöbb ember hasonló időtartam és körülmények között megenne, emellett pedig olyan érzése van, hogy elveszítette a kontrollt az étkezés fölött; Annak érdekében, hogy megakadályozza a súlygyarapodást, visszatérően kompenzáló viselkedésformákhoz nyúl (például önhánytatás, hashajtózás, beöntés, túlzásba vitt testedzés vagy koplalás)

A falás és a kompenzálás is hetente legalább kétszer jelentkezik. Ezek a táplálékok főképp szénhidrát-dúsak, vagy zsírosak, amelyeket különben megtagadna magától. Az étkezések lehetnek rendkívül gyorsak, de a betegek akár csipegethetnek is, így „elhúzva” a táplálkozással töltött időt akár több órán keresztül.

A személy önértékelését az alakja és súlya túlzottan befolyásolja. BN diagnózist nem kaphat az, aki AN diagnózist is kapott. (Kevert forma létezik, a kórkép neve bulimarexia, és jellemzője az, hogy az anorexiás és a bulimiás időszakok váltakozva jelentkeznek egymás után).

A kontrollvesztés fennállása, a testsúllyal és az alakkal való kényszeres foglalkozás, illetve a legtöbb esetben a jelentős mennyiségű elfogyasztott étel anyagi vonzata az életminőséget rendkívüli módon rontja. Mindezeken kívül szükséges figyelmet fordítani a járulékos és következményes fájdalomra is, ami a BN-t kísérheti.

A fájdalommal is járó szövődmények nagy része a falásrohammal kapcsolatos, a falásroham ugyanis elsősorban az emésztőrendszer felső részét károsítja, és sajnos halálos kimenetelt is leírtak már.

Komoly fájdalmat okoz a gyomorból a nyelőcsövön át a szájüregbe visszajutó emésztőnedv, a gyomorsav okozta sérülés, roncsolódik a garat, a szájpadlás és a nyelv felszíne is a folyamatos és ismétlődő hányás következtében.

A hashajtók mértéktelen szedése véres hasmenést, zsírszékletet és fehérjevesztést okozhat, ennek következtében pedig a természetes bélmozgások esetleg megszűnhetnek.
Az ismételt spontán vetélés gyakorisága is nagyobb, mint a nem evészavaros kliensek között.

Sok BN-s beteg rágja a körmét ösztönösen, elkerülendő az önhánytatás során a torok megsértését. Az ujjak mellett sok más eszközt igénybe vesznek a betegek a hányás elősegítésére.

Lehetséges szövődményei:

Depresszió és állandó szorongás.
A hánytatás miatt megvastagodik a bőr a csuklón, sebek jelennek meg az ujjakon és a szájban, garaton.
Csökken a vér káliumszintje, ami akár szívritmuszavart is okozhat.
A felboruló só-vízháztartás következményeként kiszáradás, illetve az ebből adódó veseelégtelenség léphet fel.
Súlyosabb esetekben gyomorfekély is kialakulhat.
-Alacsony pulzusszám, alacsony vérnyomás, szívritmuszavarok.
Az emésztőrendszer felső részét károsító falásroham következményei.
A hányások a nyelőcső duzzanatához, gyulladásához, szűkületéhez, vérzéséhez vezethetnek.
A hashajtó használata véres hasmenést, fehérjevesztést eredményezhet.
Hasnyálmirigy-gyulladás is bekövetkezhet.
Tüdőkomplikációk, immunrendszer gyengeség, ödéma, nőgyógyászati szövődmények, mozgatórendszeri elváltozások.

Összegezve tehát az evészavaroknak ez a formája sokféle fájdalommal kísért tünettel jár együtt. A fájdalom tünetek a betegség felismerésében a szakemberek és a családtagok, hozzátartozók segítségére is lehetnek, ezek csökkentése az egyik terápiás feladat. Az evészavarok, így a bulimia nervosa is több ok együttes hatásaként alakul ki, ezért kezelése is több szempontú megközelítést igényel.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.

Művészetterápia, a felszabadító alkotás

Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.

Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola

Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.