Menü

Az alkohol lélekre gyakorolt hatásai

Ha a sörözés, borozás rendszeres, egy idő után visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz, méghozzá nem csupán a testi-lelki egészséget tekintve, de a családi, társadalmi kapcsolatokat is rombolóan. Akkor, ha valaki a mértéket nem tartja, és emellett az étkezésre sem fordít gondot, annál az ital romboló hatása még gyorsabban érvényesül.

Hosszabb távon

Hosszabb távon, az évek során a jellem és a személyiség tartós jellegű torzulásával is számolni kell, romlik a környezethez történő alkalmazkodás készsége.

Szorongásoldás

Külön szükséges foglalkozni az úgynevezett másodlagosan alkoholizálókkal: ekkor ugyanis az alkoholfogyasztás a feszültség és a szorongás oldását szolgálja. Kétségtelen, hogy az arra fogékony embereknél – szorongó személyiségűek, szociális fóbiában, pánikbetegségben szenvedők – az italnak van egyfajta gyors szorongásoldó hatása. De a problémára tartósan nem hoz megoldást, az alkohol szervezetből történő kiürülésével a panaszok visszatérnek, a káros hatások azonban ugyanúgy érvényesülnek.

Növekvő adagok

Arról nem is szólva, hogy általában egyre nagyobb adagokat szükséges fogyasztani a kívánt hatás elérése érdekében. Megjegyezhető, hogy ebben a kezdeti fázisban az alkoholfogyasztók még csupán pszichés függésben vannak az italtól, mivel magabiztosnak, felszabadultnak érzik magukat. Súlyosabb, előrehaladott esetekben a testi függőség (alkoholmegvonás esetén a közismert delirium tremens) a következő – életveszélyes! – állomás.

Az alkoholbetegség kialakulása, fázisai

Kezdeti fázis:

Kezdetben az alkoholfogyasztás kikapcsolódás. Az első fázis, amikor valaki „alkalmi ivó”, „szociális ivó”, vagyis valamilyen eseményhez (pl. születésnap, karácsony, újév, bulik stb.), társasághoz kapcsoltan, felelősségteljesen fogyaszt alkoholt. Ebben a fázisban még határt tud szabni az alkoholfogyasztás mértékének.

Kontrollvesztés szakasza:

Kontrollvesztés esetén az egyén már nem képes kontrollálni ivásának mennyiségét. Ekkor jelennek meg a testi, lelki, szellemi tünetek, illetve a társadalmi és anyagi helyzet, a magánélet is kárt szenved.

Függőség állapota:

Az egyén saját akaratából már nem képes az alkoholfogyasztás abbahagyására. Ha mégsem jut alkoholhoz, akkor súlyos megvonási tünetek jelentkeznek.

Az alkohol hosszú távú és túlzott mennyiségben való fogyasztása károsítja a szervezet szinte valamennyi szervét és szövetét. Különösen a fejlődésben lévő kamaszokra káros. Az etanol, amely az ilyen italok egyik fő összetevője a sejtmembránok áteresztő képességét erősíti fel, melynek következtében az alkohol közvetlenül a véráramba jut, ezáltal pedig a test valamennyi szövetét elérheti. Valamint ez az összetevő a felelős az alkohol központi idegrendszerre gyakorolt és antidepresszáns hatásáról is. A tudatra gyakorolt hatása is köztudott jelenség, és azt is fontos kiemelnünk, hogy az etanol hatása megegyezik a pszichoaktív drogok hatásaival. Az alkohol emberi szervezetre gyakorolt hatása ma már jól dokumentált. Alacsony és közepes dózisban elsősorban a neurotranszmitterekben lévő γ-aminovajsavra (GABA) van hatással. A GABA receptorok aktiválódása felel a relaxált állapotért, oldja a szorongást, növeli az étvágyat, csökkenti a gátlásokat, egyeseknél pedig erőszakos viselkedést is eredményezhet.

Erős korreláció figyelhető meg a magas szintű alkoholfogyasztás és az alkoholizmus kialakulásának a kockázata között. Ezen felül károsan hat a szív- és érrendszerre, felszívódási zavarokhoz vezet, felelős a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásáért, egyes májbetegségek fő okozója és a rákos megbetegedések közül is több írható az alkohol számlájára.

Nem elhanyagolható az sem, hogy az alkoholfogyasztás a központi és perifériás idegrendszerre is kórosan hat.

Szerző: Udvari Fanni

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.