Menü

A média és az étkezés

A média mindig is meghatározta korának ideálját, csak nem mindig ugyanazon a módon. Napjainkban a különböző divatműsorok mellett egyre elterjedtebbek a gasztronómiai műsorok, a táplálkozással és életmóddal foglalkozó műsorok. Ugyanez jellemző a közösségi oldalakon terjedő videókra, cikkekre. Igen nagy számban indulnak gasztroblogok, főzéssel kapcsolatos videóoldalak, újfajta diétákat ismertető facebook-csoportok, emellett pedig élénken él az elmúlt évek szokása, a "mutasd, mit eszel", vagyis az ételeink fotózása. Ezek pedig, ha olykor nem is vesszük észre, tudatunkon kívül is befolyásolják az étrendünket, és en bloc az ételekről és az étkezésről alkotott véleményünket. De mégis hogyan? Először is a rengeteg impulzus révén, ami ér bennünket. Minél többször találkozunk egy erős ingerrel, annál kevésbé valószínű, hogy figyelmen kívül tudjuk hagyni.

Bár az első reakciók után a hozzászokás is természetes része a folyamatnak, mégsem bízhatunk abban, hogy csak azért, mert sűrűn találkozunk ezzel az ingerrel, kevésbé fogunk odafigyelni rá. Biztosan nem fogunk elgörgetni vagy elkapcsolni anélkül, hogy a látottak hatással legyenek ránk. Meglehet, hogy a hatás nem azonnal érezteti az erejét, de beszivároghat a mindennapjaink során folytatott életvitelünkbe, sőt, a meghozott döntéseinkbe is. Nem véletlen, hogy a nagyobb vállalatok sok pénzt szánnak a saját termékeik megfelelő helyen és időben történő feltüntetésére, hiszen ez a termékmegjelenítés impliciten befolyásol minket. A média és a közösségi média másik nagy hatása, hogy könnyebbé teszi a trendek elterjedését. Hamarabb találkozhatunk új életmódokkal, diétákkal, mindezt pedig úgy, hogy abszolút pozitív oldalait ismerhetjük meg a számunkra teljesen ismeretlen újdonságoknak. Véleményeket olvashatunk, tapasztalatokat oszthatnak meg velünk, mi pedig eldönthetjük, adunk-e esélyt egy újfajta szemléletnek. Ilyen hatások indították el a vegetarianizmus és veganizmus hatalmas divatját, a gluténmentes étrendet követők számának jelentős gyarapodását. Hiszen ezek az étrendek sokkal egyszerűbbnek, betarthatóbbnak, követhetőbbnek tűnnek úgy, hogy azt látjuk, milyen sokan próbálkoztak már vele sikeresen.

Ráadásul recepteket és praktikákat is könnyű szerrel találhatunk hozzájuk, ami szintén a mi dolgunkat könnyíti meg. A különböző szépségideálok facebookos és instagram-képeit látva pedig sok emberben felébred a vágy a változásra. Sokan az életmód, az étrend megváltoztatásától azt várják, hogy a külsejükben is gyökeres változást érjenek el. Egy új diétától általában súlyvesztést, jobb közérzetet, szebb bőrt vagy hajat várnak azok a követők, akiknek az ismeretei csak felületesek, és kizárólag a külső változás reménye motiválja az étrend-változtatásukat. Viszont akit ilyen indokok motiválnak, az könnyen csalódhat, ezért nem érdemes feltétlenül hinni a diéták mindenható erejében. Érdemesebb jobban utánanézni, informálódni, esetleg hozzáértő szakembereket is megkérdezni a kérdésről. A média tehát természetesen hatással és befolyással bír az életünkre, és ez alól az étkezés sem kivétel, de ezt tarthatjuk megfelelő keretek között. Ehhez pedig tudatosság kell, kritikus szemlélet, és persze megfelelő mértékű, megfelelő helyről történő tájékozódás.

Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai

Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.