A kézzsibbadás hátterében álló okok
- Dátum: 2020.01.11., 20:45
- Udvari Fanni
- B12 vitamin, betegség, egészség, idegrendszer, kar, keringés, kéz, kézzsibbadás, szervezet
A visszatérő bizsergető érzés az ortopéd szakorvos szerint súlyos neurológiai, vagy mozgásszervi betegséget is jelezhet. Ez nem az az érzés, amikor tartós mozdulatlanság miatt zsibbadás alakul ki valamely testrészben, ám megrázva a végtagokat, a vérkeringés visszatérésével elmúlik, hanem az állandó, kellemetlen bizsergés.
Idegrendszeri háttér a zsibbadás mögött. A zsibbadásérzés hátterében mindig valamilyen idegrendszeri eltérést kell keresnünk, amelyet azonban számos ok kiválthat. Köztük olyan alapbetegségek is szerepelhetnek, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer bántalmát okozzák, de másodlagosan lehet a zsibbadás oka. Ha a jelentkező zsibbadás rohamszerű, rövid ideig tart és spontán múlik, akkor átmeneti véráramlászavar is állhat a háttérben. Amennyiben a tünetek csak az egyik testfélen jelentkeznek, az idegrendszer központi részének zavarára utal. Ha valamennyi végtag disztális (a test középvonalától távol esően, leggyakrabban zokni-, illetve kesztyűszerű elrendeződésben) része érintett, az bármely okból kialakult polineuropátiára, gerincvelői vagy agyalapi eltérésre utalhat.Ha a tünetek átmenetiek, anyagcserezavar gyanítható.
Sclerosis multiplex egy komoly idegrendszeri betegség. Az agyi- gerincvelői idegrostok védőburkolata gyulladás miatt sérül, ezáltal megszakad az idegpályák közötti összeköttetés. Érzékenység csökken, a kezekben zsibbadás érzékelhető. Ha a kéz zsibbadásának az okát nem tudjuk, akkor érdemes neurologushoz fordulni.
Csuklóalagút szindróma gyakran azoknál az embereknél figyelhető meg, akik monoton kézimunkát végeznek ( programozók, varrónők, muzsikusok). Az ujjak folyamatos mozgása miatt a szűk csatornában lévő inak megduzzadnak. A csatornában lévő inak összenyomódnak, az ember zsibbadást és kellemetlen szúrást érez a kézfején (főleg reggelente). Feltétlenül forduljon neurologushoz, mert előrehaladott betegség estén, az ujj izmai elsorvadhatnak.
Bármilyen, merev test- és kéztartással, egyoldalú terheléssel járó, gyakran ismétlődő mozdulatsor előidézheti a kéztőalagút szindrómát. Számítógépet használók, valamilyen kézi szerszámmal dolgozók, pincérek, de akár kézi kötéssel vagy gitározással foglalatoskodók is tapasztalhatják a kézen jelentkező fonák érzékelést, vagyis zsibbadást, bizsergést, az először inkább éjszaka, majd nappal is jelentkező fájdalmat, a hüvelykujj izmainak merevségét, gyengeségét, a fogás erőtlenné, ügyetlenebbé válását. Nemcsak a kéz túlerőltetése, hanem bizonyos sérülései is okozhatják a kéztő alagút szűkülését, az ideg elszorítását.
A B12-vitamin hiánya kiválthat zsibbadást a nyelven, érzékelési zavar jelentkezhet a karon és a lábon is. A B12-vitamin ugyanis az idegrendszer számára döntő fontosságú, és hiánya a központi idegrendszerben zavarokat okozhat.
Szerző : Udvari Fanni
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?