Mik az egyéni sportok előnyei?
- Dátum: 2019.09.21., 11:37
- Boros Tamás
- csapatsport, egyéni sport, élvezet, jellem, kitartás, sport, szabadidő
Aki mélyen el akar merülni az egyéni edzések, az egyéni sportok világában, annak javasoljuk az 1970-es években Balczó Andrásról, minden idők egyik legkiválóbb öttusázójáról készült dokumentumfilmet, a Küldetést. Balczó ugyanis tipikusan magányos farkasként érte el világbajnoki és olimpiai sikereit, a maga ura volt sportolói életében mindig is, és erről igen hosszan beszél Kósa Ferenc fekete-fehér filmjében. Ez a fajta magány jelleméhez hozzátartozott, és ezzel akár kisgyermekkorban is sokan lehetnek így. Kevesebb a szociális közösségi igényük, de attól lehetnek nagyon is kitartóak. Ez pedig sok gyermeknek is nagyon kényelmes.
Elsősorban mert függetlenek mindenkitől, saját tempójukban tudnak készülni. Felelősséget tanít a még kiforratlan személyiségű gyermeknek, akár az edzés, akár a versenyek során. Az egyedül készülő gyermekek nagyon kitartóak, ezt több nemzetközi kutatás is bizonyította. Mivel másra nem számíthat, önmagát kell motiválnia, nem mások tolják a szekerét, csak saját maga (itt most természetesen nem veszem számításba a szülői, rokoni hátteret, ami szintén biztos alapot és sokat adhat). Mindebből adódóan kiváló állóképességgel és fizikummal rendelkeznek ezek a fiatalok. Az egyéni sport nem tűri el a lazsálást, a kihagyást, vagy azt, hogy könnyen, félvállról vegyük az edzést. Nincs szülői igazolás, felesleges is. A magad esélyeit rontod, ha kihagysz.
Egyéni és egyéni sport között is vannak különbségek. Hiszen nem mindenki olyan magányos, mint Balczó András, még ha esetleg önmaga is öttusát űz. Vannak olyan egyéni sportok, ahol kifejezetten erős a közösségi szellem, a torna például tipikusan ilyen. Az ilyen sportokban, mondják, még ha csapatverseny is van, a versenyző akkor is individuális marad, nem annyira csapatjátékos. Ezen kívül akadnak olyan egyéni sportok, ahol kikerülhetetlen, hogy ne hozz be edzőpartnert, bár ezekben az esetekben is magadért sportolsz. Gondoljunk csak a teniszre, a hozzá hasonló labdajátékokra, vagy esetleg a küzdősportokra.
A végkövetkeztetés megint csak az, hogy a gyermeknek sportolnia kell valamit, lényegileg mindegy mit. A gyermek részéről az érdeklődés a legfontosabb, a szülőnek úgyis a gyermek testi épsége, és a saját pénztárcája lesz a fő szempont, jobb esetben ilyen sorrendben.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Miért lehetünk hálásak az év végén?
Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.
A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető
A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.