Menü

Már csekély testsúlycsökkentés mérsékli a társbetegségek kezelésére fordított gyógyszerek költségeit

Súlyos teher a büdzsének is

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2012-es adatai alapján végzett hazai vizsgálatban a társadalombiztosítás az elhízás és társult betegségeinek ellátására 207 milliárd forintot fordított. Ez az összeg a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6 százalékát, a bruttó hazai termék (GDP) 0,73 százalékát jelentette. Az Európai országokban igen nagy a szórás a tekintetben, hogy az egészségügyi alapot mennyire terheli meg az elhízás; a rendelkezésre álló adatok alapján ez az arány 1,5-7% az egyes országokban, míg az USA-ban már 21%-ot tesz ki. Egy friss becslés szerint 10 százalék testsúlycsökkentés mintegy 20 százalékkal csökkentheti a társbetegségek kezelésére adott gyógyszerek költségeit, egyéni és társadalmi szinten is.

A kezelés legalább olyan fontos, mint a megelőzés

Az elhízás kapcsán szinte mindenkinek a megelőzés szó jut eszébe, nagyon helyesen. Egészséges étkezés, rendszeres testmozgás, megfelelő stresszkezelés, ezek a már szinte unalomig ismételt javaslatok. Tény, hogy a prevenció, vagyis a megelőzés, kiemelten fontos, különösen gyermekkorban, valamint az úgynevezett preobéz állapotban, vagyis az enyhe fokú túlsúly megjelenésekor, de a kialakult helyzet súlyossága miatt a kezelésről is szót kell ejteni. Ráadásul, ha időben visszafordítjuk a folyamatot, számos további krónikus betegség kialakulását előzhetjük meg.

A Magyar Elhízástudományi Társaság a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogram nyolc év adatsorát feldolgozó kutatása rámutatott, hogy - a gyermekkori felméréshez hasonlóan - a felnőttkori túlsúly és elhízás (BMI>25 kg/m2) előfordulása nem változott, ami örömteli eredmény. Másrészt viszont az is kiderült, hogy az elhízás (BMI>30 kg/m2) kategóriáinak - így a vészes elhízásnak (BMI>40 kg/m2) – gyakorisága nőtt. Ez azt jelenti, hogy az elhízás súlyossági foka, azaz a tetzsírfelszaporodás mértéke, egyre jelentősebb méretűvé válik az idővonalon.

Tudta?

Az elhízás betegség, a test zsírszövetének jelentős felszaporodását jelenti.

A BMI nem minden, mert a testzsírszázalék normális BMI (testtömeg-index) mellett is lehet kóros, valamint BMI szerinti elhízás esetén is előfordul normális testzsírarány.

A teszsírfelszaporodás révén kóros metabolikus elváltozások jöhetnek létre, ezáltal növekedhet további szövődményes betegségek kialakulásának kockázata.

Az elhízás felelőssé tehető a 2. típusú cukorbetegség 80 százalékáért, a magas vérnyomás 55 százalékáért, az iszkémiás szívbetegségek 35 százalékáért Európában.

Már 5-10% testsúlycsökkentés csökkenti a társbetegségek kialakulásának rizikóját.

Vészes elhízás esetén a bariátriai műtéti eljárásokkal a többletsúly mintegy 70%-kal csökkenthető. „A fenti jelenség tudományos magyarázata az, hogy súlyosan elhízott egyéneknél olyan mértékben eltolódhat az anyagcsere, hogy egészen egyszerűen képtelenek fogyni, vagyis olyan ördögi körbe kerülnek, amiből külső segítség nélkül kikerülni szinte lehetetlen. A kezelési palettán az étrendi kezelés, a mozgásterápia, a gyógyszeres kezelés, a pszichés támogatás, illetve az étrend-helyettesítő adásán túlmenően, megfelelő indikáció esetén jöhet szóba a sebészeti beavatkozás, vagyis az úgynevezett bariátriai műtét, ami bizonyos esetekben akár életmentő is lehet” – mondta Dr. Halmy Eszter, elhízáskutató, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.

A bariátriai műtét során a gyomor méretét sebészi úton csökkentik. Ez a megoldás csak nagyon indokolt esetben jöhet szóba, vagyis akkor, ha az egyéb kezelési módok nem vezetnek eredményre. A terápiás lehetőségek ismeretén túl nagyon fontos, hogy a betegek hozzá is férjenek ezekhez. Egyik legfontosabb célkitűzés a kezeléssel kapcsolatban, hogy minden érintett a számára leghatékonyabb módszerrel tudjon hosszútávú és jó eredményeket elérni egészsége megőrzése, vagy visszanyerése érdekében. Ezen túlmenően újszerű kihívást jelent az elhízott betegek elfogadása, vagyis a stigmatizáció - és diszkriminációmentes társadalmi közeg biztosítása.

Koriander, fűszer- és gyógynövény

Rengeteg fűszernövényt ismerünk, használunk a mindennapokban, de ezek közül soknak nem csak az íze remek, hanem felhasználhatósága és hatása is.

A karácsonyi vásárok története

A karácsonyi vásárok ragyogó fényeikkel, édes illataikkal és örömteli atmoszférájukkal sokakban keltenek nosztalgiát egy idilli múlt, „kollektív ünnepi harmónia” iránt. Azonban ez a múlt részben a képzelet szüleménye, a hagyomány pedig sokkal újabb keletű, mint gondolnánk.

Milyen vitaminokat szedjünk télen?

Télen különösen fontos odafigyelni, hogy a szervezetünk elegendő vitaminhoz jusson. Azonban melyiket és mikor vegyük be? Lehet reggeli előtt vagy szigorúan csak étkezés után? És mi a helyzet akkor, ha más gyógyszereket is szedünk?

Mire figyeljenek a cukorbetegek karácsonykor?

Mit tehet, aki betegség miatt nem fogyaszthat kedvére az ünnepi ínycsiklandó falatokból, édességekből?

Lúgosító ételek nyomában

Ha lúgosítani szeretnél, tudnod kell, hogy mely ételek váltanak ki lúgosító hatást a szervezetedben. Az alap elmélet az, hogy bármilyen ételt ehetsz, azonban néhány étel lúgosabb, mint a többi.