Évezredes csodaszernek mondható a kefir
- Dátum: 2019.05.13., 16:13
- Udvari Fanni
- bélflóra, egészség, emésztés, étkezés, joghurt, kefir, mikroflóra, probiotikum, védelem
A savanyított tejtermékek kialakulásáról nincsenek pontos évszámok és tudás a birtokunkban. Egy biztos, hogy kezdetben nem tudatosan savanyították a kifejt tejet őseink, hanem hűtés hiányában magától megsavanyodott a szabadlevegőn. Mondhatni, egy véletlennek köszönhetjük jelenlétüket. Majd felismerték előnyeiket, tartósságát, egészségre gyakorolt hatását. Mindezek után már tudatosan is foglalkozni kezdtek a tej savanyításával, illetve jótékony hatásainak kutatásával. Az egyik, talán legegészségesebb savanyított tejtermékünket, a kefirt valószínűleg a törököknek köszönhetjük. Az elnevezés a "keif" szóból származik, amely ma is létező török szó, jelentése kellemes, élvezetes. A kefir nem csodaszer, hanem egy csodálatos táplálék. Mi a különbség?

A kefir sajátosságai
A kefir a Kaukázus-hegységből származó tejkészítmény, mely a tejsavbaktériumok mellett élesztőgombákat is tartalmaz. Vegyes erjesztéssel készül, mert a levegőt nem igénylő lebontási folyamatok közül mind a tejsavas, mind pedig az alkoholos erjedés végbemegy benne. A kefir krémes állagú, íze enyhén kesernyés, és 35-40-féle ízkomponenst tartalmaz, melyek mindegyike hozzájárul egyedi, frissítő hatású aromájának kialakításához. Élőflórás változata elősegíti az emésztést. A bél baktériumflórája a betegségek, gyógyszerek hatására megfogyatkozhat, a savanyú tejtermékekben lévő baktériumok azonban segítik regenerálódását.
Kefir- és joghurt készítés
Egy liter minél magasabb zsírtartalmú, nem tartós tejhez hozzáadsz két deciliter kefirt vagy joghurtot, így gyakorlatilag egy már késztermékkel oltottad be a tejet. Arra figyelj, hogy ez a módszer csak akkor működik, ha a kefir vagy joghurt, amit használsz, élőflórás. Ha nem kedveled ezeket a savanykás ízeket, gyümölcsös joghurtot vagy kefirt is készíthetsz. Az alapanyaghoz tegyél lekvárt vagy friss gyümölcsdarabokat, esetleg mézet, és turmixold össze.
Kedvező hatásai:

Vérszegénység esetén napi egy liter kefir pár hét alatt normális vérképet eredményez.
Kiütéses, ekcémás tünetek esetén félliternyit célszerű naponta fogyasztanod.
A rendszeres kefirfogyasztás kedvező hatással van a vérnyomásra és a testsúly szabályozására. Magas vérnyomás esetén két hónap kefirkúra jelentős javulást eredményezhet a betegség okától függően.
A vér koleszterinszintje is kedvezően alakul, emellett hatásukra csökken a májban a zsírlerakódás, gyorsul a májregeneráció, és javul az összes ásványi elem felszívódása
kisebb lesz a csontritkulás kialakulásának veszélye, hiszen a kalcium jobban épül be a csontokba.
Az energiaszegény kefir fogyókúrázóknak és cukorbetegeknek is ajánlott egyaránt.
Érdekesség, hogy a joghurttal szemben a kefir komplex mikroflórát tartalmaz, melyet a tejsavbaktériumok mellett, élesztőgombák és egyéb mikroorganizmusok alkotnak. A kefirben található etilalkohol, CO2, ecetsav, propionsav, tejsav, propilalkohol, valamint hangyasav miatt a termék aromája is teljesen más, savasabb a joghurtnál, érdemes tehát őt választani a polcról.
Szerző: Udvari Fanni
Kollagénes arcmaszkok – Csodaszer vagy hasznos kiegészítő a bőrápolásban?
Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb szépségápolási terméke kétségkívül a kollagénes arcmaszk. A drogériák polcain és az online áruházakban is számtalan változat közül válogathatunk. De vajon valóban ennyire hatékonyak ezek a maszkok, vagy inkább egy kellemes kényeztető rutin részét jelentik?
Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása
A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.
Szem alatti karikák, avagy mitől vagyunk pandamacik és mit tegyünk ellene
Sokan tapasztalják, hogy reggel a tükörbe nézve sötét karikákat vagy duzzanatot látnak a szemük alatt. Na, de vajon mitől és hogyan szabadulhatunk meg tőle?
Mezítláb a strandon? Így óvd meg a lábadat a kellemetlen fertőzésektől
A nyári strandszezon a felhőtlen kikapcsolódásról, a hűsítő fürdőzésről és a napsütés élvezetéről szól. A mezítlábas séták azonban nemcsak szabadságérzetet, hanem bizonyos egészségügyi kockázatokat is rejthetnek.
Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?
Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.