A csoki is belefér a diétába? Még szép.

Nem gondolom, hogy egy sikeres életmódváltás arról szól, hogy én holnaptól mától nem eszem csokit. Nincs a csokival semmi baj, ugyanis a legújabb kutatások szerint csokoládé is beépíthető egy sikeres diétába, de ezt hosszú kutatómunka nélkül én is megmondhattam volna. S ezt most nem azért írom, mert a férjem épp most tett le elém egy tábla cukormentes narancsos étcsokit (nagyon rendes), de ha már kaptam, beszélgessünk erről. A csokiról.

Sokan ismerjük az érzést, hogy fogyókúrába kezdünk, aztán a lelkesedés csökken, a kísértés nő, a hűtőből kifigyel sok „bűnös” kaja, a gyerek felbontott csokija két napig ott hívogat a konyhapulton, s sajnos előbb-utóbb elbukunk. Miért? Mert sok a lemondás.

Cukros dolgokat nagyon ritkán eszem, csokoládéból is ismerem a cukormentes csokik széles palettáját, nálam senki nem vett többet belőlük az elmúlt évek során, még Gombóc Artúr sem, mert úgy gondolom, nem az a siker, ha hirtelen mindent megvonunk magunktól, aztán belebukunk. A diétázók nagy része általában túl erős megszorításokat tesz az étrendjükben, és nagyon lecsökkentik a szénhidrát és kalória bevitelt, egyből kemény edzésekbe kezdenek, és drasztikus lépésekkel kezdik a súlycsökkentést. A szervezet eleinte nagyon gyorsan alkalmazkodik ehhez a változáshoz, viszont ha később, a drasztikus megszorításból a fogyókúra végével visszatérünk a korábbi táplálkozáshoz, akkor minden duplán jön vissza. Miért? Mert fogyókúráztunk (= meghatározott ideig tartó kúra) és nem életmódot váltottunk (= élethosszig tartó szokásrendszer). Ebből lesz az újabb túlsúly, hiszen a fogyózás alatt lelassult anyagcsere nem tud visszagyorsulni, vagyis nem tudjuk a kalóriatöbblet feldolgozni.

Sokszor az a gond, hogy a diétát nem élvezzük, pont a sok lemondás miatt nem tudjuk hosszútávon folytatni, mert ahelyett, hogy csökkentenénk étrendünkben például az édességet, egyszerűen megvonunk mindent magunktól hirtelen, amire „bűnös” ételként tekintünk. Emiatt pár hét múlva sóvárogni kezdünk és ha elszakad a cérna, kirámoljuk a hűtőt, konyhaszekrényt.

Pedig ennek nem kellene így lennie! Nem kampányszerű fogyókúrára van szükség! Egyébként pedig, ha már a csokinál tartunk: csoki és csoki között is van óriási különbség! Lehet enni csokit, alkalmanként, akár egy magasabb kakaótartalmú étcsokit, minőségi csokoládét, vagy egész egyszerűen pár kocka cukormentes csokit. Egy kocka csokitól nem hízik el az ember és nincs tiltott élelmiszer, csak tiltott mennyiség, mértekkel fogyasztva a csokoládé is belefér a diétába, és ha nincs sóvárgás, akkor nem bukunk bele, így a jojóeffektus is könnyebben megelőzhető. A csokoládé mérsékelt fogyasztása – a korábbi véleményekkel ellentétben – jótékony hatású az egészségre. Ha a „gugliban” rákeresünk a csoki egészséges hatásaira, akkor számtalan érv szól majd a csoki fogyasztás mellett, ezekből most nem másolok át ide tanulmányokat és cikkeket, de érdemes tenni egy próbát és olvasni róla. Épp sokféle jótékony hatása miatt sem szabad hirtelen lemondani róla.

Az edzéssel pedig ugyanez a helyzet. Nem drasztikusságra törekszünk, hanem fokozatosságra, nem kampányszerű mozgásra, hanem arra, hogy a rendszeres sport az életünk részévé váljon.

Annyi helyen, annyi féle kapható egészséges alternatíva, s nemrég cukorbeteggé lett felnőtt férfitől hallottam, hogy életében nem gondolta, hogy a cukormentes csoki ennyire finom lehet, nem érzi lemondásnak a betegségével járó étrendet, mert már tudja hol találja meg a helyettesítő élelmiszereket. Naugye.