Hátráltató szokásaink bűvkörében
- Dátum: 2018.12.09., 14:56
- Udvari Fanni
- döntés, egészség, egyensúly, életvitel, hátráltatás, kényszer, szokások, túlzás
A szakértők szerint a rossz szokások felszámolhatók. Ehhez pedig nem kell más, mint egy kis őszinteség, sok-sok bátorság, pár száz munkát megszakító szünet és közös játék. Legelőször azt kell megérteni, hogy mi magunk okozzuk saját érzéseinket és persze problémáinkat. Amint sikerül mindezt elfogadni, készen állunk arra, hogy az önmegváltoztatás útjára lépjünk, melynek siker lesz a végpontja. A leszokás lépéseit el kell sajátítanod magadban és szépen fokozatosan elérni a célodat. A legtöbb rossz szokás a stresszhez köthető.
1) Legelső lépésként a legjobb, ha tudatosítod magadban, mikor és mik késztetnek arra, hogy ezeket csináld. Rá kell jönnöd milyen érzések dominálnak ilyenkor.
2) Vesd papírra az előzményeket, illetve azt, hogy milyen érzelmeket vált ki belőled, mondjuk a körömrágás. Legalább 5 napig rendszeresen vezess naplót ezekről és fokozatosan szabadulj meg tőlük.
3) Most már világos számodra, miért ropogtatod az ujjaidat néha-napján, de a következő lépés, hogy találj valami helyettesítő cselekvést, ami kevésbé rossz hatással van rád, illetve a környezetedre. Jól bevált módszer, a körmöd rágása helyett, mondjuk rágózni. túlevés helyett pedig vizet inni. A diétázók számára mindezek mellett a cukormentes rágógumiknak még egy fontos előnye van: azt az üzenetet küldi az agynak, hogy rágunk (vagyis eszünk), mindezt kalória-bevitel nélkül. Az édes íz megnyugtatja az ízlelőbimbókat, így általa átvészelhetők azok az időszakok, amikor nehezen tartjuk magunkat a fogadalmunkhoz.
4) A meditálás is nagy segítséget jelenthet egy-egy nehéz nap után, és általa a lelki. megnyugvást is könnyebben elérheted.
Legszembetűnőbb káros szokások:
Internetezés lefekvés előtt: Tanulmányok szerint, ha túl sok ér minket az éjszakai fényből, az összefüggésbe hozható a rákkal (különösen a mell- és a prosztatadaganattal), de az elhízás, a szívbetegség és a diabétesz is fenyegeti egészségünket. Elalvás előtt arra van szükségünk, hogy lenyugodjunk. Ha olvasni szeretnénk valamit, nyissunk ki egy könyvet! A hálószoba pedig legyen sötét és csendes.
Túlzásba vitt alkoholfogyasztás, dohányzás: Sokan nem tudják a mértéket betartani, ezért kerülnek bele a ,,már úgy is mindegy” gondolkodásba. Vesebetegséget, májbetegséget, emésztési problémákat, szívproblémákat, csontkárosodást és rákot kockáztatva ezzel.
Túl sok időt töltünk egyedül: Ismerőseim közül sokan a téli hidegre hivatkozva, nincs kedvük kimozdulni a meleg lakásából. Ha magányosak vagyunk, akkor menjünk társaságba, kezdjünk bele valami újba, lépjünk ki a komfortzónánkból.
Túl sok evés: Még ha egészséges ételről van is szó, könnyen hízni kezdhetünk – ez rossz hatással van az egészségre. Ellenőrizzük evés előtt az adagokat és figyeljünk oda, mennyit eszünk! Ha már reggel átgondolod, milyen uzsonnát teszel a táskádba, jó eséllyel nem csoki kerül a kezedbe először, hanem például egy finom alma.
Tisztálkodási kényszer: a személyes tárgyak állandó sikálása, naponta többszöri zuhanyozás, szigorú higiénia. Ezek a cselekvések mások számára gyakran észre sem vehetők vagy jelentéktelenek, de gondolni kell arra, hogy az érintett személynek napi több órát vehetnek el az életéből.
Nem alszunk eleget: Az alvás, pontosabban annak hiánya az életünk minden területére hatással van, nemcsak a hangulatunkat befolyásolja, hanem azt is, hogy miként végezzük a munkánkat, vagy éppen mennyire vagyunk képesek megőrizni az egészségünket. Bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát.
Ne felejtsd el, hogy minden fejben dől el! Éppen ezért igen hasznos megtanulnunk, miként formálhatjuk a mentális beállítódásunkat, gondolatainkat úgy, hogy ezek minél inkább segítsenek, ne pedig hátráltassanak minket.
Szerző: Udvari Fanni
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.