Mikor mondj búcsút a kozmetikumodnak? – A szavatossági idő
- Dátum: 2018.03.21., 21:19
- bőrápolás, drogéria, egészség, illat, kozmetikum, krém, parfüm, púder, rúzs, smink, szavatosság, szemfesték, szempilla, termék, testápolás
Az interneten fellelhető cikkek, leginkább a felbontás után kezdődő időintervallumokra mutatnak rá. Pedig fontos lenne, azt is figyelembe venni, mikor készült egyáltalán a termék. Dolgoztam drogériában, így tudom, hogy egyes termékek: parfümök, krémek… stb. akár hónapokig is, a raktárban várhatják a polcra kikerülést. Ilyenkor, még mindig nem a fogyasztó kezébe kerül. Általánosan azonban meg lehet saccolni, és a termékek legtöbbje is feltünteti az ajánlott időt, ami alatt még biztonságosan használhatjuk kedvenc krémünket, vagy sminkünket, így erről hoztam egy kisebb összegzést.
Persze mindez nagyban függ attól, hogyan és hol tároljuk kedvenc portékáinkat. A legtöbb ajánlás a sötét, elzárt, aránylag hűvösebb helyekre szól. A tiszta kézzel, ecsettel és egyéb eszközzel való kontaktus, pedig szintén sokat dob a készítmény élettartamán.
A parfümök kibontás nélkül akár 4-5 évet is gond nélkül elállnak, felbontás után azonban az átlag „életkoruk” 2 év. Tartsuk őket jól lezárva és elzárva is, különben elpárologhat.
Az alapozók körülbelül egy évig használhatóak. Azonban, ha kézzel visszük fel, vagy nyúlunk bele a tégelybe, akkor ez az idő a baktériumok elszaporodásával arányosan csökken. Az alapozók esetén érdemesebb tubusban gondolkodni, mert a krémek leghasznosabb hatóanyagai általában érzékenyek a fényre- és a levegőre. A tégelyes kiszerelésben pedig fokozottan ki vannak téve ennek, így csökken a hatékonyságuk.
Legkevesebb ideig a szempillaspirálok bírják, három hónap után érdemes, érzékeny búcsút venni tőle. Mégis ez idő alatt, normális használat mellett is, érezhetően csökken a minősége. Ha gyulladást okoznak, azonnal mehet a kukába!
A por alapú készítményekkel viszont jól járunk, mert szinte nincs bennük romlandó anyag. Két-három, bontatlanul akár 5 évig probléma nélkül használhatóak, abban az esetben, ha ecsettel, kézzel nem viszünk rá baktériumokat, amelyek aztán vígan elszaporodnak. Általában a megváltozott szagukról már felismerhető a probléma, olyankor inkább vegyünk tőlük búcsút.
A rúzsok, szájfények ritkán élik meg a szavatossági idejük végét, mivel magas zsíros-olajos összetevőik miatt gyakran megavasodnak. Ha mégis szerencsénk van, és mindig gondosan lezárjuk, akár 3 évig is használhatjuk.
A krémek, maszkok egy évnél tovább nem húzzák, ha pedig a víz és olaj különválik, azonnali kidobásra ítélhetjük a terméket. A szemkrémek ennél is kevesebb, csupán néhány hónapig használhatóak. Ugyanis a termékek igyekeznek a legkevesebb tartósítószert tartalmazni, a szemkörnyéki érzékeny bőr miatt.
Ha bármilyen állag-, vagy illatváltozást érzékelünk a megszokottan használt termékeinkkel, akkor az pontos jele annak, hogy búcsút kell vennünk egymástól. Vásárláskor pedig szánjunk időt annak ellenőrzésére is, hogy mikor gyártották a terméket, ezt is belekalkulálva az együtt töltött idő lehetőségébe.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?