Békéscsaba, ahogy a turisták nem látják

Magyarország dél-keleti részén fekszik Békés megye, melynek székhelye 1950 óta Békéscsaba. Első írásos említése 1332-ből származik, de a török időben teljesen elpusztult, így a város a semmiből született újjá. 1990 óta viseli a Megyei Jogú Város címet, emellett a Viharsarok központja. Ha bárkit megkérdeznénk arról, hogy mi jut először eszébe a városról, szinte mindenki egyhangúan azt felelné: a csabai kolbász. De eszünkbe juthat Munkácsy Mihály élete is, hiszen gyermekkorát Békéscsabán töltötte.

Személyes kötődésem a városhoz még csak egy évre nyúlik vissza, de úgy érzem elég időt töltöttem már a városban, ahhoz, hogy egy kis betekintést nyújtsak Békéscsaba rejtelmeibe. Tisztán emlékszem, hogy hónapokig fáradoztam azon, hogy a várost egy kicsit kiismerjem, és a szívemhez közelebb kerüljön, mivel eleinte nagyon elveszett voltam. De az idő elteltével összebarátkoztam a kezdetben rideg várossal.

Én úgy költöztem a városba, hogy ugyanannyit tudtam, mint az idetévedő turista. De fel lehet olyan helyeket fedezni az idők során, amelyekre még az sem figyel fel, aki itt lakik. Na de kezdjünk is bele, melyek ezek.

Mártír Emlékmű / Kulich Gyula emlékmű

A Munkácsy Mihály téren álló II. világháborús emlékmű. 1975-ben készítette Varga Imre. Alapanyaga bronz és réz.Történetéről annyit kell tudni, hogy Kulich Gyula halálának emlékére állították. Kommunista mozgalmi vezető volt, majd 1944-ben a dachaui koncentrációs táborba szállították, ahol életét vesztette. Habár monumentális a műalkotás, viszont ha nem céltudatosan nézelődünk, akkor a figyelem középpontjából kikerülhet.

I. világháborús Hősi Temető és Emlékmű

Békéscsaba testülete 1916-ban döntött a hősi temető létesítéséről. Bischotka János 101-es főhadnagy terve alapján készült a temetőkert, melyet 1918-ban szenteltek fel. 728 sír található itt, melyben a harcterekről hazahozott hősi halottak nyugszanak. Nem csak magyar sírokat találhatunk, hanem orosz, szerb, olasz, román, német, illetve 6 ismeretlen nemzetiségű ember végső nyughelye. A temető közepén áll Pop Vilhelm és Papp László sebesült honvédet ábrázoló műkőszobra, amely 1917-ben készült. A háború 100 éves évfordulóján újították fel. Érdekességnek számít, hogy az első világháború kezdeti dátuma szerepel a szobron, viszont a háborút lezáró évet a mai napig elfelejtették rávésni. Ez igazán egyedivé teszi a műalkotást. A Hősi temető a Németh Lajos utca, Csendes utca (Lipták András utca vége) felöl közelíthető meg.

Kunhalmok

Egyik első élményem volt Békéscsabán a kunhalmok meglátogatása. Egy véletlennek – illetve egy nem tervezett kanyarnak – köszönhetően kerültem a kunhalmok földjére, biciklizés közben. Meghatározó élményem volt a túra során, a nem várt találkozásom egy lakóval. Egy fiatal őz figyelmetlenségének köszönhetően szembe találkoztunk egymással, mindössze pár méterre voltunk egymástól. A kezdeti ijedtség ellenére kellemes emlékké vált a találkozásunk.

Békéscsaba, illetve Gyula határában számtalan „halmot” találhatunk, amelynek nyoma szinte alig észrevehető. Ahhoz, hogy ezeket megcsodálhassuk, ki kell vonulnunk a természetbe, el kell hagynunk a városi zajokat. Kiváló célpont lehet a túrázások, biciklizések alkalmával. Egy-egy tábla jelzi, hogy egykor állt ott valami. Mára a mezőgazdaság következtében a „dombok” már eredeti alakjukat elvesztették, így néhol csak egy-egy kisebb buckára figyelhetünk fel. Néhol pihenő hely volt kialakítva, de mára használhatatlanná vált.

Kunhalom szó az Alföldre jellemző. Emberi kéz alkotta halmokat jelenti. A kifejezést a XIX. században alkotta meg Horvát István nyelvész-történész, aki tévesen gondolta, hogy a halmokat a betelepülő kunok hozták létre, mivel a kunhalmok eredete régebbi időkre nyúlik vissza.

Milyen halmokat láthatunk Gyula, Békéscsaba környékén?

Vegyük példának a Kápolna-halmot. Gyula nyugati határában, Fényesi Szőlőktől 630 méterre, délre, az egykori Pej-rét vízrendszerének nyugati szélén található. Középkorban templom, illetve temető állt egykor az információs tábla helyén. Ennek emlékét a nép több mint 100 évig őrizte, most csak egy tábla, illetve egy rozoga pad őrzi ennek emlékezetét.

Gyürke-halom, Gyula nyugati határában, a Lencsési úttól 280 méterre, északra, az egykori Fehér-Körös vízrendszerének nyugati-keleti irányában elnyúló vonulaton fekszik. Egykor gyürke falu temploma és temetője állt ott.

Természetesen nem csak ez a kettő kunhalom található ezen a környéken. Az információs táblákon csak a legfontosabb tudnivaló látható, illetve megmutatja, hogy a következő halom merre található. Biciklivel egy remek kikapcsolódási forma, mivel útközben rengeteg őzzel, mezei nyúllal és ragadozó madárral találkozhatunk.

Bandika-fa / Cimbora-fa

Békéscsabától Békés irányába kb. 3 km-re található az Élővíz-csatorna jobb partján a Bandika-fa, illetve pár száz méterre a Cimbora-fa. Minden évben biciklitúrákat is rendeznek a két nyárfához, amely a környék legősibb fái. Több mint 200 évesek, és mára már elég viharvert kinézettel magasodnak az ég felé. A Bandika-fa, nevét a róla lezuhanó gyermekről kapta. Wenckheim András, szerencsére túlélte az esést, de életét mozgássérültként élte le. Annak a Wenckheim családnak volt a sarja, melyek több kastélyt is építtettek Békés megyében. A fa előtt álló emlékmű, a hajdani munkásmozgalmi összejövetelekre utal, de mai kinézete korántsem tükrözi egykori arculatát.

Cimbora-fa, mintegy 300 lépésnyire található a Bandika-fától. A neve eredete pontosan nem ismert. Talán onnan származhat, hogy a fiatalok gyülekezőhelye volt már az ük-apáink idejében is.

/Szerző és fotós: Kohajda Wentholin Loretta/