A pajzsmirigy-betegségekről dióhéjban

Európában a lakosság 6%-a érintett valamilyen pajzsmirigy-betegségben. Az internetnek, közösségi médiának köszönhetően mi is egye többször találkozunk ilyen emberekkel a hozzánk hasonló problémával küzdőket tömörítő tematikus csoportokban, így aztán bennünk is hamarabb felmerül a gyanú, hogy betegek lehetünk. A következőkben áttekintjük a leggyakoribb pajzsmirigybetegségeket, és azt, hogy gyanú esetén hogy érdemes elindulnunk.

A pajzsmirigy a légcső, ill. a gége előtt kétoldalt elhelyezkedő, lebenyekből álló, kb. 30 gramm súlyú hormontermelő szervünk. Állományát kb. 0,3 mm átmérőjű tüszők alkotják, melyek falát borító mirigyhám termeli a pajzsmirigyhormonokat, a tiroxint (T4) és a trijódtironint (T3) A termelődést az agyalapi mirigy hormonja, a Tireoida (pajzsmirigy latin neve) Stimuláló Hormon serkenti. Az agyalapi mirigy érzékeli a vér T4 szintjét, és, ha az alacsony, akkor TSH-t termel, hogy ezzel rábírja a pajzsmirigyet a hormontermelésre. Ezért kapcsolódik az alulműködés (alacsony T4 szint) leggyakrabban magas TSH-val.

A pajzsmirigyhormonok funkciói: fokozzák az anyagcserét, a zsírok, szénhidrátok és fehérjék lebontását. Szükséges a normális növekedéshez, a megfelelő szívfrekvencia és vérnyomás fenntartáshoz. Hatással van a koleszterinszintre, és az érzelmi reakciókra, érdeklődésre. Olyan neuropszichológiai hatásai vannak, hogy hiánya depressziós epizódot is okozhat, de a hangulati életet még a kisebb hiány is befolyásolja.

Alulműködő pajzsmirigy esetén (alacsony hormonszint, hypothyreosis) jellemző tünetek:

- hízás
- hajhullás
- aluszékonyság
- alacsony vérnyomás
- általános lassultság (fizikai és mentális egyaránt)
- bőrszárazság
- koleszterinszint emelkedés
- rossz hidegtűrés (állandóan fázik)

Ezek többségének felismerése nem igényel orvosi műszeres mérést, ezért, ha a tünetek megjelenésekor gondolunk rá, hamarabb juthatunk megfelelő kezeléshez.

Az alulműködés egyik speciális formája a Hashimoto-thyreoiditis, ami egy autoimmun betegség. Ilyenkor a testünk antitesteket termel a pajzsmirigyszövetek ellen, melynek következtében az immunrendszer megtámadja és pusztítani kezdi a pajzsmirigyet, ami pedig a pajzsmirigyhormon mennyiségének csökkenéséhez vezet. Az összes alulműködés 90%-a ilyen típusú. A Hjashimoto kór a leggyakrabban előforduló autoimmun betegség. Kialakulásának pontos okát nem ismerjük, de előfordulása gyakoribb azoknál, akiknek a családjában autoimmun beteg van, tehát némi genetikai komponense biztosan van. A Hashimoto betegség feltűnően gyakori Dánia keleti részén, ahol kifejezetten jódhiányos a vidék, ezért feltételezhetően a jódhiányos táplálkozás is hozzájárul a kialakulásához. Ez a tény azért érdekes, mert a betegség kialakulása után viszont a jód kerülése ajánlott.

Túlműködés esetén az alulműködéssel ellentétes tünetek tapasztalhatóak, úgy, mint

- fogyás
- pulzusszám, vérnyomás emelkedés, szívdobogásérzés, fulladás
- koleszterinszint csökkenés
- gyorsult tempó, álmatlanság
- rossz melegtűrés
- zsírosodó bőr és haj.

Pajzsmirigy-túlműködés az esetek többségében pszichoszomatikus betegség. Emellett az alulműködéshez hasonlóan bizonyos családi örökletes hajlam is megfigyelhető. A probléma hátterében állhat az is, ha a szervezetet egy adott időszakban túl nagy megterhelés éri. Ha a túlműködés átmeneti, akkor kiváltó okként szóba kerülhet a túl magas jódbevitel, pl. sok tengeri hal, vagy jódozott só félkész, portermékek fogyasztásakor, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak jódozott sót, de a nagy mennyiségű tej, tejtermékfogyasztás is.

A kivizsgálás orvosi feladat, gyanú esetén a háziorvost keressük fel. A fizikális vizsgálat során az orvos megtapintja a pajzsmirigyet, melynek megnagyobbodása pajzsmirigybetegség esetén gyakori, ugyanakkor hiánya nem zárja ki a betegséget, ezért több tünet együttes fennállása, gyanú esetén korvizsgálatokat ír elő, melynek során vérvétellel vizsgálják a pajzsmirigy hormonok szintjét, ami a diagnózis alapja Az alapellátásban a T3, T4 nem vizsgálható, a háziorvos csak a TSH szint mérését írhatja ki. Amennyiben a TSH szintje nem esik a normál tartományba a háziorvos endokrinológiára ad beutalót, ahol az endokrinológus már részletesebb laborvizsgálatokat végeztet, és a pajzsmirigy ultrahang vizsgálatát is előírja, hogy annak esetlegesen megváltozott szerkezetéről (göbösödés) képet kapjon. További vizsgálatok is szükségesé válhatnak, annak kiderítése, hogy a göbök halmozzák-e a jódot, vagy sem. Ilyenkor radioaktív jód beadása után scintigráfiával nézik, hogy a jelzett jód megjelenik-e a göbben (forró göb), vagy sem. A laborvizsgálatokkal együtt így már nagy biztonsággal felállítható a diagnózis. A pontos diagnózis a megfelelő terápia alapja, ezért a kiírt vizsgálatok mindegyikén célszerű részt venni.

A magas előfordulás miatt megjelentek az alternatív diagnosztikus módszerek. Ezeket a tudományosan nem bizonyított eljárásokat igénybe venni pénzkidobás, nem ad pontos képet a pajzsmirigy állapotáról.

Ha mindenképpen gyorsabban szeretnénk végére járni, miért nem fogyunk, miért vagyunk fáradékonyak, inkább egy endokrinológiai magánrendelésre, és/vagy magánlaborba menjünk. Ennek megvan az az előnye, hogy a TSH változással nem, vagy még nem járó eltérésekre is hamarabb fény derül.

A kezelés alulműködés esetén a hiányzó hormonok pótlásán alapul. Aki nem szeret gyógyszert szedni, annak azt mondanám, hogy ez nem olyan gyógyszer, mint egy fogamzásgátló vagy egy gyulladáscsökkentő, ami beavatkozik a szervezet normál folyamataiba. Itt csupán a hiányzót pótoljuk a normál működés érdekében. Ugye az se fordul meg senki fejében, hogy a nagyobb foghiányra ne rakjunk hidat, hogy megfelelően rághassunk. Nos, ez inkább ahhoz hasonlítható, mint egyéb kémiai gyógyszerekhez. A hormonok pótlása az alábbi hormonkészítményekkel történik: Levothyroxin (azaz T4) tabletta. A Magyarországon forgalmazott készítmények neve: L-Thyroxin, Letrox, Euthyrox . Ezt reggel, éhgyomorra kell bevenni, és bevétel után minimum fél órát kell várni az első étkezéssel az optimális felszívódás érdekében.

A gyógyszer mellett a hormonrendszer, a pajzsmirigy működését segítő táplálék-kiegészítők szedése is hozzájárulhat az egészséges hormonszint kialakulásához. A pajzsmirigyet támogató anyagok a szelén, és a cink. A barátcserje kivonatot ugyan elsősorban menstruációval kapcsolatos panaszok esetén ajánlják, vizsgálatok kimutatták, hogy az autoimmun pajzsmirigy betegség esetén is csökkenti a krónikus gyulladást, ezért kiegészítésként a jól ismert extra szelénbevitel mellett ennek szedése is ajánlható.

Az étrendre is érdemes odafigyelni Alulműködés esetén a hízás miatt sokan extrém alacsony (akár napi 20–30 gr) szénhidrátbevitellel járó diétába kezdenek, amivel sajnos rontanak a betegségükön, ugyanis vizsgálatok igazolták, hogy, napi 50 gramm szénhidrátbevitel alatt csökken a T3 hormon szintje a vérben. A glutén és tejmentesség viszont ajánlható a krónikus gyulladás csökkentésére.. A pajzsmirigybetegnek kerülnie kell a szóját. Szója nagyon sok ételben megtalálható, akár kenyérféléket is dúsítanak vele, ezért mindig olvassuk el az élelmiszerek címkéjét.

Következő cikkünkben a pajzsmirigy betegségek lelki okairól lesz szó, valamint az alternatív kiegészítő kezelési lehetőségekről.