Zsírégetés? Na ne nevettess...
- Dátum: 2017.10.10., 11:40
- alakformálás, csodaszer, diéta, egészségipar, egészségpiac, életmód, életmódváltás, fogyás, fogyókúra, mozgás, sport, zsírégetés, zsírégető
A fogyni vágyók hihetetlen mértékű bevételt jelentenek az egészségpiac számára, amivel normális esetben nem is lenne baj, amennyiben a kereslet és a kínálat találkozik, s végül mindenki jól jár. De nem erről van szó. Mégis van egy szócska, amivel nagyobbnál nagyobb blődségeket lehet eladni: ez pedig a zsírégetés. A súlytöbblettel rendelkezők kedvenc szakkifejezése.
Úgy képzelik, létezik valamilyen csodaszer, aminek segítségével már a kanapéban ülve is fogyhatunk. Semmit sem kell változtatnunk, csak ezt az egy meghatározott dolgot enni, venni, megfizetni, és máris csoda történik. Nincs ebben végülis semmi meglepő, az emberek élete arról szól, hogy miként lehet a minimális befektetéssel a maximális eredményt kihozni a dolgokból.
Így hát a zsírégető hatást meghatározott gyümölcsök, egyes ételek, speciális tabletták vagy eszközök segítségével kívánják elérni. Pedig a hozzáértők tudják: ez elég naiv próbálkozás.
Gondoljunk csak bele: ha létezne ilyen csodaszer, vagy fantasztikus találmány, akkor nem attól lenne már híres a média világszerte? Nem arra gyűjtene mindenki, s léteznének még egyáltalán elhízott emberek, vagy legalábbis a tehetőbb társadalmi rétegek tagjai között? Megengedné magának bármely híresség, hogy a súlyát kritizálják, ha létezne ez a bizonyos könnyű, de pénzen megvásárolható zsírégető módszer?
A választ talán már nem kell elárulni... Hogy minek van zsírégető hatása, az fájdalmasan egyszerű: a mozgásnak, valamint annak, ha valamivel kevesebb kalóriát fogyasztunk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van. S hogy miért nem közkedvelt ez a nézőpont? Nagyon egyszerű: ez munkát jelent, nem pedig kanapé-fogyást. Tehát sportolni kell, valamint diétázni, pontosabban életmódot váltani. Nem pedig ugyanúgy enni a krémest...
A sikerért meg kell dolgozni, és ez az alakformálásra, valamint az egészségünk megőrzésére is igaz.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.