Reggel vagy este fertőznek a vírusok?
- Dátum: 2016.09.20., 08:27
- betegség, biológiai óra, cirkadián ritmus, egér, egészség, ember, kutatás, sejt, tudomány, váltott műszak, vírus
A BBC News egy riportja szerint a vírusok a reggeli órákban veszélyesebbek. A Telegraph szerint az éjszakai ingázás károsabb az egészségre. Kinek van igaza?
Attól függ, hogy egerekről vagy emberekről beszélünk. Amit biztosan tudunk, hogy a váltott műszakban dolgozók jobban ki vannak téve a virális fertőzéseknek. Egy angliai tanulmányban arra próbáltak választ keresni, hogy a vírusfertőzések terjedésének gyorsasága és gyakorisága, valamint a napszak között van-e összefüggés. Egerek esetében, ha a pihenési időszakuk kezdetén fertőződtek a vírussal, tízszer gyakrabban lettek betegek, mintha az aktív fázisukban kapták el a betegséget.
Mivel a biológiai óránk hatással van a sejtjeink működésére, és a vírusok a sejteket használják a terjedésre, a kutatók szerint a vírusok ezt használják ki előnyként. Az igazság az, hogy az egerek fordított ciklussal rendelkeznek, tehát reggel kezdődik számukra a pihenőidőszak. Mivel a humán sejtek nem azonosak az egerek sejtjeivel, az előbbi megállapítás nem alkalmazható egyértelműen emberek esetében is.
Abban az esetben, ha az egereket a pihenőidőszakuk elején fertőzték a vírussal, a vírus szaporodása tízszer gyorsabb volt, mintha az aktív fázisukban fertőződtek. Ha olyan egereken vizsgálták a hatást, ahol a biológiai óra génje ki volt ütve – tehát nem volt működőképes – akkor a vírus a fertőzési időszaktól függően nagyon gyorsan tudott szaporodni. Ez bizonyítja, hogy a vírusok ezt a gént használják ki a saját győzelmükhöz.
A cirkadián ritmus egy biológiai ciklus a szervezetben. Néha biológiai óraként emlegetik. A testi sejteknek megvan a saját órájuk, ezek egymással kommunikálnak, és az agyban lévő 24 órás óra tartja őket kontroll alatt. A kutatók szerint ez a vírusterjedés felelőse. Sajnos ezek a felfedezések aggodalmat kelthetnek a váltott műszakban dolgozók között. Ha rendszerint éjszaka dolgozunk, szerencsére a biológiai óránk is rövidesen át fog állni, tehát a testünk ellenállóbb lesz. Emellett rengeteg könnyű lépést tehetünk, hogy csökkentsük a vírusok terjedését, szaporodását:
- Rendszeresen mossunk kezet!
- A telefonokat és a különböző felületeket tartsunk tisztán!
- Ha éppen betegek vagyunk, vigyázzunk, hogy az orrunk és a szánk el legyen takarva!
Nem is olyan nehéz, ugye...?
Forrás: www.nhs.uk
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.