Kávé okozta daganatos betegség? Egy elmélet hanyatlóban
- Dátum: 2016.07.11., 09:12
- daganat, forró ital, kávé, rák, tudomány
Hanyatlóban van az elmélet, miszerint a kávé daganatos megbetegedést okoz. A kutatók legalábbis arra a következtetésre jutottak, hogy nincs kielégítő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kávé ilyen káros hatással bírna.
1991-ben egy neves rákkutató intézmény vette fel a kávét a listára mint potenciális karcinogén (rákot okozó) anyagot. Mindez azért történt, mert egy esetben összefüggésbe tudták hozni egy hólyagrákkal. A szakértőcsoport most úgy döntött, ez nem biztosít elég bizonyítékot, hogy egyértelműen kijelenthessék, a kávé okozta a daganatot.

Ihatunk kávét, csak ne túl forrón... Erre jutottak a szakértők
Az is az állításaik között szerepelt, hogy a normális, ivásnak megfelelő hőmérsékletűnél melegebb italt inni kockázatos lehet. Ennek bizonyítéka egy nyelőcsőrák volt. Kockázatot azonban csak a 65°C-nál forróbb italok jelentettek. Ezeket a megállapításokat Iránban, Kínában és Dél-Amerikában végzett tanulmányok alapján hozták, ahol a teát rendszerint 70°C-osan fogyasztják. A megállapítást azután hozták, hogy 23 tudós több száz különböző tanulmányt nézett át.
Mik a további teendőink?
A szakértők beismerik, hogy nem tudják, vajon a kávé okoz-e rákot vagy sem. Előzőleg azt állították, hogy van rá lehetőség. Ami fontos, az az, hogy az anyagok csoportosítása aszerint, hogy okoznak-e rákot vagy sem, nem jelenti azt, hogy valakinél egy magasabb kategóriába tartozó anyag, étel, ital fogyasztása megnöveli a valószínűséget, és valóban daganatot is fog képezni. Mindössze a rák kialakulásának lehetőségét jelenti. Például ismertek az 1-es kategóriába tartozó karcinogének, melyek az esetében a szakértők meg vannak róla győződve, hogy valóban az adott anyag okozza a rákos elváltozást – ilyen például a dohány.
Korábban azt gondolták, lehetséges, hogy a kávénak szerepe legyen a daganatképzésben. Ezt egyetlen esetre alapozták, ahol véleményük szerint megfelelő bizonyítékot találtak. Most ezt a bizonyítékot nem tartják kielégítőnek annak biztos kijelentéséhez, hogy a kávé rákot okoz.
De számít-e ez a kávéfogyasztóknak? Aligha. Valószínűleg szinte soha nem gondolunk a rákra, miközben álmos szemekkel a reggeli csésze kávénkat szürcsölgetjük, és nem tennénk még abban az esetben sem, ha tényleg kockázatot jelentene.
A fent említett neves rákkutató intézmény egy jegyzéket vezet a rák környezeti okairól. Ezt a jegyzéket egy skálaként kell elképzelni, amely 4 fő kategóriát tartalmaz. Az 1-es kategóriába tartozik – ezek jelentik a legnagyobb rizikófaktort – például a dohányzás. Ebben az esetben a bizonyítékok meggyőzőek, az adott tevékenység vagy szer minden bizonnyal daganatot okoz. Ezzel szemben a 4-es kategória tagjai nem jelentenek kockázatot. A kávé 1991 óta a 2B kategóriába tartozott, most a 3-asba tették át, ami azt jelenti, hogy nem osztályozható rizikófaktorként.
Dr. Rachel Thompson a World Cancer Research Fund munkatársának (magyarul kb. Világ Rákkutató Alap) nyilatkozata szerint ez nem azt jelenti, hogy többé nem élvezhetjük a forró italokat. A forró hőmérsékletet minősítették kockázati tényezőnek, tehát ha forró italokat fogyasztunk, mindössze hagyjuk hűlni néhány percig, különösen akkor, ha később nem öntünk hozzá egy kis tejet.
Az amerikai Nemzeti Kávészövetség (National Coffee Association) elnöke, Bill Murray nyilatkozta: „Ez a felfedezés nagyszerű hír a kávéfogyasztóknak, és alátámasztja azt a kutatáslavinát, amit széles körben megbecsült, független tudósok végeztek.”
Forrás: www.bbc.com
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.