Mit kell tudni a bárányhimlőről?
Érdemes minél többet, mert sokan veszélyeztettek és a kór mindig tud újdonságokkal szolgálni. Különösen a félig tájékozottaknak.
A bárányhimlővel kapcsolatos diskurzus igencsak aktuális téma, hiszen az utóbbi években egyszer sem volt ilyen gyakori a megbetegedések száma, mint az idei év elején. A bárányhimlőre a legtöbb felnőtt valamiféle homályos, gyorsan lezajló betegségként gondol vissza korai gyermekkorából. Ők a szerencsések. Másoknál nem zajlik le olyan könnyen a bárányhimlő, míg akadnak olyanok, akik nem kapták el gyerekként a kórt.
Utóbbiak a kisgyermekekhez hasonlóan a veszélyeztetettek csoportjába tartoznak és a veszélyeztetettség különösen igaz a várandós anyákra. Azt mindenképpen érdemes észben tartani, hogy voltunk-e bárányhimlősek, ha nem, vagy nem emlékszünk, családalapítás előtt mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat!
A bárányhimlővel kapcsolatban gyakran emlegetett tézis, hogy felnőttként elkapni a legveszélyesebb, holott a szövődmények gyermeknél, vagy fiatal felnőtt esetében is lehetnek súlyosak, ezt számos tényező, például az immunrendszer aktuális állapota befolyásolja.
A betegség gyorsan terjed, a kórokozó rendkívül fertőző, érintkezés és cseppfertőzés útján is hatékonyan fertőz. Létezik védőoltás, amelyet még a közösségbe kerülés előtt kell beadni. Az oltás jelentősen csökkenti a fertőzés esélyét, vagy legyengíti a betegséget, minimalizálja a szövődmények súlyosságát.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.