Méregtelenítés? Minek?
A különböző méregtelenítő kúrákkal nincs baj, ha nem veszélyesek az egészségre. Igaz, azt is tudni kell, hogy általában nem is segítenek.
A napjainkban jól csengő méregtelenítő kúrák az esetek nagy részében üresek és még szerencsések vagyunk, ha nem ártalmasak. Az egész iparág azon alapul, hogy gyakran előforduló, „népbetegségnek” számító tünetek megszüntetését célozza. Emésztési zavarok, elhízás, túlsúly, magas vérnyomás – a népesség jelentős részénél előfordulnak ezek a problémák, így a piac máris kész. Az említett kúrák úgy reklámozzák magukat, hogy ezekre az a bajokra megoldást kínálnak.
Nos, megoldás van, de általában nem úgy, ahogyan ezek a „gyógymódok” működnek. Az említett, nagy lendülettel reklámozott béltisztítás, máj- és vesetisztítás nagy általánosságban voltaképpen eredménytelen és értelmetlen tevékenység.
Mint említettük, a tünetekre létezik megoldás, például rostdús, kiegyenlített táplálkozással. Ha pedig komolyabb a probléma, a „tisztító” megoldások még nagyobb eséllyel lehetnek egészségre ártalmasak.
A különböző diéták elnevezése szintén megtévesztő, hiszen méregtelenítésről nincs szó, ugyanakkor a táplálkozás megreformálása (több zöldség és gyümölcs, kevesebb cukor, zsír) hatásos lehet.
A placebohatás persze működhet és az emberek bizony százalékánál mérhető hatásfokot képes előidézni. Ugyanakkor vigyázni kell, nehogy egészségünkre ártalmas dologgal próbáljunk javítani szervezetünk állapotán.
A felfázás: amikor a hideg nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is
A felfázás, más néven húgyúti fertőzés, az egyik leggyakoribb, kellemetlen panasz, amely főként nőknél fordul elő, de férfiakat sem kímél. Bár a neve alapján úgy tűnhet, hogy a hideg az egyetlen kiváltó oka, valójában a fertőzést legtöbbször baktériumok – főként az Escherichia coli – okozzák, amelyek a húgycsőbe jutva gyulladást váltanak ki.
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Citromhéj, az egészséges és természetes csodaszer
Mindenki ismeri a citromot, mint gyümölcsöt, a nyarak elengedhetetlen kelléke, pedig nem csak a limonádé miatt érdemes fogyasztani, hanem mert nagyon egészséges, még a héja is.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?