Biztos fel vagyunk készülve a fagyra?
Ahogyan az utóbbi években már megszokhattuk, az enyhébb novembert és decembert keményebb, fagyosabb január követte. A tél szilveszter után erősödött fel és nemcsak mínuszokat, hanem jelentős mennyiségű havat is hozott az egész országban.
A megfázásos betegségek mellett ebben az időszakban a szélsőséges időjárás előidézte balesetek elkerülésére is oda kell figyelni. Sokszor van olyan, hogy az utak és járdák hirtelen, egyik óráról a másikra válnak csúszóssá és erre az emberek nincsenek felkészülve. A megfelelő talpú lábbeli mellett arra is szükség van, hogy ha tudunk, igyekezzünk csúszásmentesített felületen haladni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a saját portánk előtt a mi feladatunk a jég és hó veszélyeinek kivédése.
Az elcsúszás kockázata elsősorban az idősebbek érinti, ők általában könnyebben esnek és nagyobb eséllyel sérülnek meg a csontritkulás, illetve más egészségügyi problémák miatt. A zúzódások mellett gyakori a a szalaghúzódás, a térdrándulás, vagy akár a csukló-, illetve alkartörés, amelyek elkerülésének legkönnyebb módja a megelőzés. Ha nem muszáj, addig ne menjünk az utcára, udvarra, amíg az nincs megfelelően letakarítva és csúszás mentesítve.
A meleg helységből a fagyba kilépve fontos a fokozatosság a mozgásban, főként az idősebbek esetében, akik ízületei már nem annyira rugalmasak.
Érdekesség, hogy az idősebbek után a fiatalok is a veszélyeztetett csoportba tartoznak, ők is gyakran sérülnek a téli időszakban. Ez sokszor a gondatlanságnak köszönhető, illetve a különböző téli sportok, mozgásformák (nem feltétlenül) megfelelő űzése miatt következik be. Náluk szintén a nagyobb óvatosság ajánlott, illetve a megfelelő védőfelszerelések használata. Nem csak síeléskor kell ügyelni testünk védelmére, hanem a pofonegyszerű (ám potenciálisan elég veszélyes) korcsolyázásnál és szánkózásnál is.
A téli időszak nemcsak réteges és meleg öltözetet kíván, hanem megfelelő talpú lábbelit, odafigyelést, s a ha kell speciális védőfelszerelést is.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?