Könyvajánló: Húszezer éjszaka
- Dátum: 2015.01.14., 08:55
- Aranykönyv díj, D.Tóth Kriszta, házasság, hűség, irodalom, kapuzárási pánik, könyv, kötet, megcsalás, olvasás, párkapcsolat, regény, siker, virtuális kommunikáció, virtuális tér
2015-ben is folytatjuk könyvajánló sorozatunkat, hiszen olvasás nélkül lehet élni, de nem érdemes… Virtuális könyvtárunkban ezúttal egy nemrég megjelent regényt ajánlunk, D.Tóth Kriszta tollából. A főszereplő Helga élethelyzete mai klasszikus: férjével és két gyerekével él, valamint sokat dolgozik. Kívülről nézve az élete irigylésre méltó: Tomi szereti őt, a két lánya egyéniség, a karrierje ível, hiszen hazai hírességek számítanak a véleményére, jógázni jár Budán a barátnőivel. Látszólag tehát minden rendben. Látszólag…
Csakhogy Helga 40 éves, és talán valamiféle kapuzárási pánikban szenved. Valami másra, valami többre vágyik, a hétköznapi, kívülről tudott rutin már nem teszi boldoggá. Felfokozott érzelmi helyzete persze nem marad válasz nélkül: az egyik szórakozóhelyen, ahol barátnőivel mulat, megismerkedik valakivel. Majd elkezdődik közöttük a virtuális kommunikáció – ebben Helga munkájából kifolyólag egyébként is profi.
A történet igazi „mai valóság”: milyen érzelmi szálakat képes kialakítani a virtuális tér? Tényleg lehetséges, hogy valamiféle függőséget okoz a folyamatos kommunikáció, még egy családos anyukánál, sőt annál jobban? Lehet, hogy számára is pont ugyanaz jelenti az izgalmat, mint tíz évvel fiatalabb, hebrencs ügyfelénél? És egyáltalán, mi lehet a végkimenetele egy ilyen szituációnak, amikor a családos anyukának titkos viszonya van, de még a kislánya is megérzi és látja: valami nincs rendben…? Elköltözni, felrúgni mindent, vagy belesimulni a mindennapi rutinba? És vajon mi forog kockán?
Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az írónő könyve, akinek az előző regénye, a Jöttem, hadd lássalak elnyerte a Libri Aranykönyv díját. A két kötet hangulata hasonló: Kriszta könyvei nem lányregények, hanem nagyon is valóságosak. Olyan, mintha rólunk is szólna, és egészen biztos, hogy nekünk is van hasonló élethelyzetben lévő barátunk, vagy ismerősünk. Realisztikus, és mégis szórakoztató, izgalmasan életszerű és életszerűen izgalmas. Humoros is és szomorú is. Szubjektív vélemény, de engem D.Tóth Kriszta két regényének hangulata Szabó Magda könyveire emlékeztet. Csak annál maibb, annál kissé finomabb, egyel kevésbé fájdalmas. Részemről férfiaknak is ajánlanám, hiszen a tanulság legalább annyira szól nekik is, mint a nyilvánvalóan nagyobb olvasótábort képező női nemnek.
Fotó:
Pixabay.com
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.