Könyvajánló: Suutari-levelek a párválasztásról
- Dátum: 2014.11.24., 15:34
- elfogadás, eljegyzés, házasság, író, könyv, könyvajánló, levél, összeillés, párkapcsolat, párkapcsolati problémák, párkeresés, párválasztás, regény, szeretet, szexuális problémák, szexualitás, társ
Jó lenne, ha a párválasztást is tanulni lehetne, sok fájdalomtól kímélne meg bennünket. Igazából tanulható is, de az iskolákban nincs ilyen képzés, a legtöbb könyv a témában pedig elrettentően tudományos, vagy csak egy szűk rétegnek íródik. A Suutari-levelek című könyv ezzel ellentétben olvasmányos és tanulságos. Gyakorlatilag egy tanító regényről van szó.
Az íróról, Paeli Suutariról nem sok mindent tudunk. Valószínűleg magyar, Budapesten él, ez pedig csak egy művésznév, és nem kíván sok egyebet elárulni magáról. De ez mit sem von le a könyv értékéből: a történet magával ragad minket, miszerint egy a felnőttkor küszöbén, és eljegyzése előtt álló fiú megörökli nagyanyja és nagyapja leveleit, amelyeket még a bátyjának és nővérének írtak azok eljegyzésének idején. Az északon játszódó történet gyönyörű gondolatokat fogalmaz meg egymás szeretetéről, elfogadásáról, valamint arról, hogy mikor illik össze két ember.
A könyv egyik legfontosabb gondolata (a sok legfontosabb közül): ne akarj a kristálypohárból pöttyös bögrét faragni. Ha pöttyös bögrére vágysz, válassz olyat, de hiába ragasztasz a kristálypohárra fület, hiába festesz rá pöttyöket, a végén nem fog tetszeni az eredmény. Nem is beszélve arról, hogy „szegény” kristálypohár milyen furcsán fogja magát érezni, és elveszik a tündöklése. Ez a szép metafora rávilágít az egyik leggyakoribb párválasztási hibára: meg akarjuk változtatni a társunkat, végül pedig ha kérésünkre átalakul, akkor nem vagyunk elégedettek az „eredménnyel”, nem beszélve arról, hogy ő is fuldokolni fog a magára ragasztott, és tőle távol álló szerepektől.

A magával ragadó könyv olyan fontos kérdéseket taglal, minthogy miként találhatjuk meg az igazán hozzánk illő társat, mire kell figyelnünk, és megtanítanunk a gyermekeinknek is erről a témáról, valamint hogy mi okozza az elmagányosodást a párkapcsolatban, és hogyan lehet megoldani a szexuális problémákat, miként kerülhetünk egymásoz közelebb testileg-lelkileg. A legjobb, hogy minderről egy szerethető történetbe ágyazva olvashatunk, és tanúi lehetünk annak, hogy egy fiatal fiú miként ismerkedik a párválasztás témájával, hogyan lesz tudatosabb levélről levélre, és hogyan küzd mindeközben saját magával és az egójával. Ettől csak még hitelesebb lesz a történet.
A könyv könyvesboltokban nem kapható, csupán a szerző honlapjáról rendelhető meg. Itt viszont egyéb érdekes írásokat és ismertető videót is találhat a témában.
Fotó:
pixabay.com
Big, Bigger...Digger
Alejandro G. Iñárritu (21 Gramm, Babel) egy epikus rendező, nem mellékesen ő volt az első Oscar-jelölt mexikói direktor. Filmjei nem szokványos füzérei az emberi sorsoknak, amelyek szép lassan egy egységes képpé válnak bennünk. Ezúttal egy megaköltségvetéssel és részben saját sztorijával egy maró fekete komédiát/szatírát vázol elénk, ami egyszerre tűnt az elmaszkírozott Tom Cruise-zal (Magnólia, Mission Impossible) az év mozgóképes eseményének, komoly Musk- és Trump-paródiának, valamint a történelem legmeghökkentőbb sci-fijének(?). Lássuk a részleteket.
Digitális demencia – erre figyelj
A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.
Újra divat a kamra – a modern konyhák egyik legpraktikusabb helyisége
Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy egy családi házhoz kamra is tartozott. Aztán a modern, egybenyitott konyhák térhódításával sokan úgy gondolták, nincs többé szükség rá. Most azonban úgy tűnik, a kamra újra reneszánszát éli. Nem feltétlenül úgy, mint régen, hanem korszerűbb, praktikusabb formában.
Október 1. – Az Idősek Világnapja: figyelem, szeretet és megbecsülés
Október 1-je az Idősek Világnapja, amely minden évben arra emlékeztet bennünket, hogy az idősebb generáció tagjai milyen fontos szerepet töltenek be családjainkban és közösségeinkben. Ez a nap nem csupán az ünneplésről szól, hanem arról is, hogy jobban odafigyeljünk azokra, akik évtizedeken keresztül dolgoztak, családot neveltek, közösségeket építettek, és rengeteg tapasztalatot adtak át a következő generációknak.
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.