Spirituális sorozat: a Transzcendentális Meditáció
- Dátum: 2014.10.16., 19:11
- aggódás, álom, Clint Eastwood és Katy Perry, egészség, elengedés, ellazulás, feszültség, gondolat, híresség, jógaszőnyeg, meditáció, Oprah Winfrey, stressz, transzcendentális meditáció, tudat, tudatállapot
A tudatossággal foglalkozó sorozat keretében ezúttal a Transzcendentális Meditációt (hivatalos rövidítéssel a TM-et) próbáltam ki. Vagyis csak majdnem… Mint kiderült, ez nem egy olyan módszer, amit csak úgy ki lehet próbálni. Meg kell tanulni, ami bizony nem olcsó mulatság. De hírességek állítják világszerte, hogy megéri.
Az útkeresgélés során kapóra jött a lehetőség, amit az interneten olvastam: ingyenes Transzcendentális Meditáción lehet részt venni, csak annyit kell tenni, hogy előre jelentkezni kell egy online felületen. Kaptam az alkalmon és már be is csekkoltam, innentől pedig elkezdtek szállingózni a leveleket a netes postafiókomba a TM-ről. Bevallom, nem olvastam el mindet, mert elég hosszúak voltak, de az azért látszott belőlük, hogy ez egy világviszonylatban ismert meditációs módszer.
Az úgynevezett Transzcendentális Meditációs Központ helyszíne egy vidékvárosi lakóház volt. Amikor beléptem a kijelölt szobába, már sejtettem, hogy ez más lesz, mint amire számítok. Székeket helyeztek el szorosan egymás mellett, és aki jógaszőnyeget hozott magával, annak csalódnia kellett, mert nem volt rá szükség. Már hamar kiderült, hogy nem fogunk meditálni, hisz ez egy olyan módszer, amit el kell sajátítani, nem lehet átadni öt perc alatt, hanem egyéni tanulásra van szükség. Ezért volt, aki felállt, és hazament, mert úgy érezte, hogy egy marketing előadásra jött, ahol megint csak el akarnak adni valamit drága pénzért.

Gondoltam rá én is, hogy drága az időm, és sok a dolgom, így én is hazamegyek, de úgy döntöttem, ha már eljöttem, megvárom a „végkifejletet”. Különösen stresszes napok álltak mögöttem és előttem, így arra szavaztam, hogy egy órát kiszállhatok a mókuskerékből akkor is, ha „nem veszek semmit”.
Végülis megérte maradnom, még akkor is, ha nem meditáltam transzcendentálisan. Az előadás önmagában is érdekes volt akkor is, ha most nem fizetek be a tanfolyamra. Ami ha már itt tartunk, elég drága, de állítólag kiválóan működik a testi-lelki fejlődésben, gyógyulásban, a stressz elengedésében, segít az életvezetésben. A képzés egy hétig tart kb. napi két órán át, egyéni és csoportos találkozókkal. Itt mindenki kap egy testre szabott mantrát, ennek a segítségével tud majd ebbe a transzcendentális állapotba kerülni, ahol naponta kétszer kb. 20 percet ajánlott tölteni. Ez egy „üres” állapot, amelyet teljes ellazulásban és nyugalomban tölt az ember, a pulzusa pedig lelassul.
Egy úgynevezett negyedik tudatállapotnak mutatják be a transzcendentális tudatot, amely különbözik a mélyalvástól, az álmodástól, de az ébren töltött időtől is. Ennek ellenére egy éber állapot, a test mégis teljesen ellazul, ahogy az idegrendszer is, és ezzel oldódik a stressz. A tanítók-használók állítják, hogy a TM közelebb visz önnön valónkhoz, segít az önismeretben.
Nagyon sokan számolnak be arról, hogy a módszer révén megtalálták a saját útjukat, vagy elkezdtek egészségesebben táplálkozni, mert másfajta ételeket kívánt már a szervezetük. Könnyen túl tudtak lépni olyan stresszhelyzeteken, mint hogy ellopták az autójukat, képessé váltak a helyükön kezelni a dolgokat.
Mindezeket olyan hírességek is elismerik, mint Katy Perry, Oprah Winfrey, Clint Eastwood. David Lynch rendező például azért hozott létre egy alapítványt, hogy az amerikai diákok megtanulhassák ezt a módszert.
Hogy azért ne maradjunk teljesen meditáció nélkül, kérésünkre egy öt perces, úgynevezett nem vezetett meditációt próbáltunk ki az előadáson. Mindez semmi különöset nem jelent: be kellett csukni a szemünket, és egyszerűen csak lenni. Volt, akinek sikerült elmélyülnie, mások inkább csak nevetgéltek. Nekem olyan volt ez az 5 perc, mint valami különleges, tudatos és kellemes álom, ahol maguktól jöttek a képek. Általában „társasági” álmaim vannak, ha éjszaka álmodom, mindig jelen van velem valaki, és úgy élem át az eseményeket. Itt nem ez történt, bárkit próbáltam behívni a képbe szinte tudatalatt, mindig egyedül voltam, de egyáltalán nem volt kellemetlen ez az egyedüllét, akkor sem, ha épp a folyón zuhantam lefelé, akkor sem, amikor a csillagokat néztem a magas fűben.
Az biztos, hogy érdekes élmény volt, és akármennyire is nyitott vagyok, egyedül, otthon nem nagyon tudtam elérni ilyesmi állapotot, nem tudom, hogy a hely szelleme, vagy az előadó varázsa másított a dolgokon.
Ennek ellenére a TM állítólag nem ilyen: inkább kiüresíti a gondolatokat. Részemről el sem tudom képzelni, milyen lehet akár csak 20 percig valóban semmire sem gondolni úgy, hogy közben nem alszom. El tudom képzelni, hogy a sok rohanás, aggódás közepette nagyon sokat segíthet napi negyven perc szünet a testnek és léleknek, és közelebb visz ahhoz, akik akkor vagyunk, ha nem rakódik ránk a sok külső-belső nehézség és feszültség. Érdemes lehet kipróbálni ezt a módszert, amely a tévhittel ellentétben igazából vallásfüggetlen.
Fotó:
pixabay.com
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.
Láthatatlan határátlépések – hogyan rombolja a bizalmat a mikromegcsalás?
Elég egy ártatlannak tűnő üzenet vagy egy beszélgetés, amelyet a partner elől elrejtenek. A digitális korszak új helyzeteket teremtett a párkapcsolatokban, és ezzel együtt új fogalmak is megjelentek. Ilyen például a mikromegcsalás jelensége is, amely ugyan nem jár fizikai hűtlenséggel, mégis komoly konfliktusokhoz vezethet.