Könyvajánló: Kate Morton – Felszáll a köd
- Dátum: 2014.09.10., 11:06
- 1920-as éves, 20-as évek, antikvárium, borító, cselekmény, happy end, I. világháború, izgalom, kaland, kastély, köd, könyv, könyvtár, kötet, küzdelem, olvasmány, olvasnivaló, regény, szerelem, szereplő, sztori, Titanic, történelem, történet
Folytatjuk könyvajánló-sorozatunkat, ahol ismét egy korábban megjelent regényt ajánlunk. Ennek célja, hogy azon olvasóknak is könyvélményeket mutassunk be, akik nem csak az új köteteket vásárolnának, hanem könyvtárból, vagy antikváriumokból jutnának olvasnivalóhoz. A 2012-ben kiadott könyv Kate Mortontól már a könyvtárakban is fellelhető – érdemes kutatni utána!
Nem egy hétköznapi regénnyel van dolgunk: egyszerre vagyunk jelen az 1920-as években, és a jelenben is, így egy kissé több szálon fut a regény, de a fő vonal a kastélyok fénykorát idézi. A mesélő már nagyon idős asszony (a Titanic c. film tematikája juthat róla eszünkbe), de az ő meséje sem céltalan. A hölgy 98 éves korához méltóan nem semmi életutat járt be: nem várt gyermekként született, és a szegénységből örömmel menekült dolgozni a Riverton udvarházba. Közben megszereti a Hartford-lányokat, kötődik Hannah-hoz és Emmeline-hez, majd az egyikük komornája lesz. A szerelem is kerülgeti Grace-t, ahogy az úrikisasszonyokat is, csakhogy az élet nem ilyen egyszerű… Aki azonban egy szerelmes regényt vár (például a borító alapján), az nagyon is téved. Ez a könyv ugyanis nem egy szirupos sztori, hanem életszerű, izgalmakkal, kalandokkal átszőtt történet, az élet valóságos csavarjaival, nehézségeivel együtt.
Egyszerre bontakozik ki a szemünk előtt, hogy miként éltek az első világháború környékén a gazdagok és a szegények, és hamar rájöhetünk: mindenkinek megvannak a maga súlyos küzdelmei, akkor is, ha a felsőbb rétegben él, és akkor is, ha az alsó osztályban. Ahogy azt egy kiváló regénynek tudnia kell, megszeretjük a szereplőket, és beszippant minket a cselekmény. Megörülünk annak, hogy egy majd’ 600 oldalas könyvet tartunk a kezünkben: hiába hajt a kíváncsiság a további események után, mégsem akarjuk igazán, hogy véget érjen a történet, és búcsúzni kelljen a szereplőktől – kitől végleg, kitől csak a regény befejezése miatt.

Kevés regény tud felmutatni egyetlen történetben ennyi mindent: összehozni múltat és jelent, bemutatni mai kori küzdelmet és régit, egy jellem kifejlődését és alakulását az élete teljes hosszán át. Egyszerre ad korhű ábrázolást, történelmi hátteret, szociológiai bemutatást, kalandot, izgalmat, váratlan fordulatokat. Ember legyen a talpán, aki igazán ki tudja találni, mi lesz a regény vége, mert bizony még az utolsó lapokra is tartogat meglepetést – nem is egyet. Azoknak is ajánljuk, akik már unják az öt perc után kitalálható happy endet… Csak a legvégén fog teljesen felszállni a köd!
Fotó:
pixabay.com
Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola
Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.
Brad Pitt és kutyája a túlélésért küzd Alaszka zord vidékén
Egy egykori katona és hűséges németjuhásza egy repülőgép-szerencsétlenség után Alaszka távoli vidékén reked. A civilizációtól elszigetelve, telefon és GPS nélkül kell megtalálniuk a kiutat, miközben a rideg környezet folyamatosan próbára teszi őket.
Nem csak salátára jó – ennyi mindenre használhatjuk az ecetet a háztartásban
Az ecet szinte minden konyhában megtalálható, mégis sokan leginkább csak savanyúságokhoz vagy salátákhoz használják. Pedig ez az egyszerű, olcsó alapanyag a háztartás több területén is hasznos lehet. Takarításnál, vízkőoldásnál, szagtalanításnál és akár a mosás során is bevethetjük. Nem kell hozzá különleges recept vagy drága tisztítószer – sok esetben elég egy üveg ecet és egy kis türelem.
Big, Bigger...Digger
Alejandro G. Iñárritu (21 Gramm, Babel) egy epikus rendező, nem mellékesen ő volt az első Oscar-jelölt mexikói direktor. Filmjei nem szokványos füzérei az emberi sorsoknak, amelyek szép lassan egy egységes képpé válnak bennünk. Ezúttal egy megaköltségvetéssel és részben saját sztorijával egy maró fekete komédiát/szatírát vázol elénk, ami egyszerre tűnt az elmaszkírozott Tom Cruise-zal (Magnólia, Mission Impossible) az év mozgóképes eseményének, komoly Musk- és Trump-paródiának, valamint a történelem legmeghökkentőbb sci-fijének(?). Lássuk a részleteket.
Digitális demencia – erre figyelj
A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.