Menü

Tanuljunk tanulni!

Ha régóta szenvedünk valamilyen áhított tudás elsajátításával, mielőtt teljesen feladnánk, érdemes végiggondolni a tanulás folyamatát, illetve azt is, melyik érzékszervünkön keresztül raktározzunk leginkább az információkat. A tanulási folyamat ismerete emellett azt is segít megérteni, hogy az egyes emberek által ösztönösen jól használt kommunikációs technikákat hogyan tanulhatja meg bárki, az NLP segítségével.

Gyerekként, felnőttként egyaránt sokat szenvedhetünk attól, hogy valamit nehezebben vagy egyáltalán nem tudunk megtanulni. Ilyen lehet például tipikusan a nyelvtanulás, vagy akár a rajzolás, de a táncolás is. Mielőtt azonban végképp meggyőznénk magunkat arról, hogy teljes képtelenség ezeket a készségeket elsajátítani, érdemes végiggondolni magának a tanulásnak a folyamatát. Ehhez hívjuk segítségül az úgynevezett tanulási görbét, amelyet a 70-es években hoztak létre, hogy érthetőbb, átláthatóbb legyen, hogyan is tanulunk.  

A legelső fázis azt az állapotot mutatja, amikor még azzal sem vagyunk tisztában, hogy mit is szeretnénk megtanulni. Bármilyen meglepő is tehát, a tanulás folyamata valójában már itt, a „nem tudással” elkezdődik. Ezt követi a második fázis, amikor tudatosul bennünk, hogy valamilyen, számunkra értékes dolgot – például a biciklizés – még nem tudunk. A harmadik fázisban történik a hétköznapi nyelvben tanulásnak nevezett folyamat, amikor is a kívánt készséget – esetünkben a biciklizést - elkezdjük gyakorolni. Ilyenkor még minden mozdulatra nagy figyelmet kell fordítanunk ahhoz, hogy sikerüljön a kerékpáron maradnunk, de az ismétlések hatására egyre rutinosabbá válunk. Végül az utolsó, negyedik szakaszban már nem is kell tudatosan figyelnünk a megtanult mozdulatokra, hiszen az készségszinten beépült, azaz bármikor sikeresen el tudjuk végezni.

Ha ezt a folyamatot tudatosítjuk, azt is könnyebben nyomon tudjuk követni, hogy hol tartunk a saját tanulási folyamatunkban. „Mindez azért fontos, mert bizony igen gyakori helyzet, hogy azt gondoljuk magunkról, hogy valamit nem tudunk megtanulni, pedig valójában csak arról van szó, hogy nem jártuk végig a tanulás folyamatát, hanem már az első vagy a második fázisnál megrekedtünk” – mondta el Mészáros Edina, az NLP Intézet vezető trénere.

Az NLP technika megalkotói rájöttek arra, hogy a szakmájukban különleges sikereket elérő emberek ugyan mesterfokon kommunikálnak másokkal, ezt azonban nem tudatosan, hanem automatikusan csinálják, és saját maguk sincsenek tudatában képességükkel. Tehát már a negyedik szakaszra jellemző készségszinten alkalmazzák a „sikeresség” képességét. Az NLP alkotói ezt az ösztönös képességet vizsgálták meg és hozták vissza a tudatos tanulási szintre. Ezzel kidolgozták azt a módszert, amivel mindenki számára megtanulható lett a sikeresség, kiválóság elérésének technikája. Ez ma az NLP.  

Ezeket az eredményeket, technikákat a mindennapi tanulás és tanítás során is remekül lehet hasznosítani. Azok a tanárok, oktatók például, akik több érzékszerven keresztül kommunikálnak, sokkal eredményesebben tudnak tanítani, mivel mindegyik diákhoz megtalálják azt az utat, amin keresztül azok könnyebben elsajátítják az ismereteket. „Ennek oka ugyanis, hogy nem mindenki egyformán raktározza el az információkat, hanem egyénenként eltérő módon, más-más érzékszerven keresztül. Sokkal könnyebb tehát úgy tanulni, feldolgozni az új ismereteket, ha a saját »csatornánkon« keresztül kell azt megtanulni. Ilyenkor ugyanis az agynak nem kell lefordítania az információkat egyik érzékszervi csatornáról a másikra, ami nyilván kevesebb időt és energiát vesz igénybe, így sokkal hatékonyabb is.

„A három alap érzékelési mód (látás, hallás, tapintás) mellett az NLP még megkülönbözteti az ízlelést és a szaglást. Minél több érzékszervet használunk, annál eredményesebben átadhatunk, illetve elsajátíthatunk ismereteket. Természetesen akkor leszünk a legsikeresebbek, ha ezeket együttesen alkalmazzuk. Például, ha egy matematika tanár úgy fogalmaz, hogy »hallgassátok meg ezt a példát« (hallás), akkor érdemes úgy is elmondani ezt, hogy »vegyük sorra a megoldás lépéseit« (tapintás), majd pedig »látjátok, milyen egyszerű« (látás)” – magyarázta Mészáros Edina.

Végül még egy dolog nagyon kell a sikeres tanuláshoz: a pozitív ösztönzés, motiváció, tehát ha jó érzések társulnak ahhoz a dologhoz, amit meg szeretnénk tanulni, és magához a tanuláshoz is. „Ez egyszerűen hangzik, a megvalósítás azonban már nem mindig ennyire könnyű, mivel úgy lehet elérni, ha maga a tanár olyan pozitív érzelmi állapotban van, hogy ezt átadva a diákok is élvezettel, lelkesedéssel tanulják tovább otthon az adott tantárgyat. Mivel ennek a technikáját is el lehet sajátítani, ezért ma már több egyetemen, főiskolán (Corvinus, Általános Vállalkozási Főiskola, ELTE Pszichológia Kar) is tanítanak NLP technikát, kreditpontos képzés keretében” – emelte ki a szakember. 

Forrás:
Well PR Ügynökség

Fotó:
pixabay.com

Szeretet vagy megszokás?

Költözni, iskolát váltani, szakítani és elválni nem egyszerű. Nemcsak azért, mert maga az esemény megviseli az embert, hanem azért is, mert a megszokott helyszínek, személyek, élethelyzetek új értelmet nyernek, új színt kapnak. És olykor ez nehezebb érzelmi állapotot idéz elő, mint a megrázkódtatás maga. Tehát jó, ha időben felismerjük a különbséget a valódi kötődés és a megszokás között.

A túlsúly lelki hatásai

Kutatások kimutatták, hogy a súlyfelesleggel küzdő tinik szervezete fele annyi tesztoszteront termel, mint a normál súllyal rendelkező társaik. És ez nem, hogy jobb lesz ahogy idősödnek, hanem egyre rosszabb

Szabadulószobák – miért érdemes olykor ellátogatni?

Az izgalmak mindig is megmozgatták az emberek fantáziáját. Szeretünk borzongani, szeretjük a rejtélyeket, ezért is nézünk annyi krimit és horrort, és ezért játszunk stratégiai játékokat is. A szabadulószobák életre keltik ezeket az általunk kedvelt virtuális kihívásokat.

Kényszeres gyűjtögetés?

„Ez még jó lesz valamire”- ismerős mondat? Bárkivel előfordulhat, hogy bizonyos dolgokat sajnál kidobni, mert „felveszi majd egyszer”, vagy „jó lesz az még egyszer”, azonban van egy pont, ami után már kényszeres gyűjtögetésről beszélünk.

Csak a klausztrofóbiások érthetnek

Izzadás, szívritmus gyorsulása, testhőmérséklet emelkedése és egy sor más tünet. Súlyosabb esetben akár remegés vagy épp a fulladásos jelek. Aki ezzel küzd, tudja jól, sose tudja szabályozni ezt, nem lehet uralkodni felette, csak beletörődni.