Menü

Beszélgetés mindenek előtt

Mi nők, már „rakjuk a fészket”, tologatjuk a bútorokat, átrendezzük a lakást, mikor még a gyermekünk sem született meg. Hangolódunk az anyaságra.  Lelkileg is felkészülünk. Aztán utána jön a neheze, hiszen nem elég csak a gyermekünk szükségleteit kielégíteni, mert a gyermeknevelés igen felelősségteljes, komoly munka.

- A babavárás mindig legyen egy aktív állapot.  Beszélgessünk a babánkkal gondolatban vagy szóban, tudassuk vele, hogy milyen boldogok vagyunk, hogy minket választott anyukájának - kezdte állandó szakértőnk, Németh Lívia kineziológus.

Hozzátette, a baba megérkezése után se szűnjön meg a kommunikációnk. Mindig meséljük el, hogy most éppen mit fogunk csinálni, ha sírós nyugtassuk meg, kicsit vegyük fel, törődjünk a problémájával. Az anyukák egy része fél az elkényeztetéstől, hagyja sírni a gyerekét. Németh Lívia szerint a kötődés kialakítása sokkal jobb választás. Hiszen egy kicsi baba csak akkor sír, ha éhes, szomjas, tele a pelus, vagy éppen csak anyahiánya van, mert nemrég még itt élt bennünk,  egészen közel hozzánk. Szüksége van az anya illatára, melegére, hangjára.

- Ugye a mondás is úgy tartja, hogy a kicsi a gyerek kis gond, a nagy gyerek pedig nagy. Ha már vannak gyermekeink, akkor tudjuk, hogy ez így igaz. Hisz a babánk egyre több figyelmet igényel. A mászós időszakában, aztán a lépegetős korszakban, az öntudatra ébredős időszakában. No, de ne szaladjunk előre, hisz itt már szembe kell néznünk egy másik akarattal. Az övével. Most éppen nem szeretne öltözködni, vagy meg enni a főzeléket, vagy megválni egy másik gyerek játékától. Legyünk mindig türelmesek, és mindig beszéljük meg vele, mi legyen. A baj ott kezdődik, amikor a kommunikáció megszűnik. Nem is vesszük észre, hogy már nem mesélünk . Mit csináltunk, vagy éppen most mit kell csinálnom, nem magyarázunk, csak tiltunk, vagy legrosszabb esetben tesszük a dolgunk, mintha ott sem lenne a kicsi. Ilyenkor a gyerek megy a saját kis gondolatai, elképzelései után. Vagy hisztizik, vagy rosszalkodik, vagy túlzottan visszahúzódik, de mindenképpen kiköveteli a figyelmet.

Figyeljünk a saját lelkiállapotunkra is, hisz a gyerek érzékei olyanok, mint a szivacs. Ha valamiért túlfeszített napunk volt, vagy valami gond miatt idegesebbek, felfokozottabbak vagyunk, akkor a gyerekünk is nyűgös, hisztis. Mindig tükröt tart, ő is nevel minket, csak figyeljünk jól oda rá. Ne higgyük, hogy mi csak szavakkal nevelünk. Hiába mondom, hogy nem kell félni a kutyától, szeret minket, ha közben én félek. Ő azt fogja megtanulni, hogy félni kell. Lehetnek az anyának is rossz periódusai, ő sem angyal, csak ember. Különféle érzésekkel, hangulatingadozással, kialvatlansággal. Semmi esetre se gondoljuk ilyenkor, hogy rossz anya vagyok. 

Te vagy a gyermeked számára a legjobb anya, hisz téged választott. Tudta, hogy mit kell megtanulnia tőled. Ha te egy kishitű, önmarcangoló ember vagy, de a gyermeked egy önbizalommal teli ember lett akkor megtanulta a leckét, ha ugyanolyan kishitű lett, akkor beleesett a csapdába. Hát igyekezzünk a saját csapdáinkból kikerülni, mindannyiunk érdekében.

Németh Lívia szerint, amikor a gyerekünk arra a kérdésre, hogy mi történt az iskolában azt válaszolja, hogy semmi, akkor gondolkodjunk el, hogy mi történhetett a kettőnk kapcsolatában. Még mindig a legjobb módszer, ha először mi meséljük el, nekünk milyen napunk volt, min gondolkodtunk, mit szeretnénk, vagy éppen, miért voltunk rosszkedvűek. Vissza kell állítani a kommunikációt köztünk, a bizalmat, az őszinteséget. És ez mindig oda-vissza történik: ha mi nem adunk bizalmat , vagy eltitkolunk előle dolgokat, akkor hiába fogjuk kérdezni őt.

- A legjobb nevelés mellett is lehetnek problémák. A gyerekünk valamilyen habitussal születik. Túl lassú, vagy kapkodó, vagy nagy hangú, vagy éppen túl visszafogott. Lehet, hogy egyik szülőre sem hasonlít a természetében, vagy csak nem látjuk. A lényeg, hogy ő az, aki. Neki is van egy életfeladata, amit itt be kell járni, meg kell tanulni, meg kell tapasztalni. Lehet, hogy neki is meg kell járni a kerülő utakat, meg kell tapasztalni bukásokat, és újrakezdéseket. Nekünk mindig csak egy dolgunk van. Tudatni vele, hogy mindig itt vagyunk, és szeretetünk kíséri az élet rögös útján akkor is, amikor már felnőtt.

Fotó:
pixabay.com

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.