Miért lépnek ki a nők a kapcsolatból?
- Dátum: 2015.09.24., 10:31
- kommunikáció, párkapcsolat, válás
A férfiak és a nők gondolkodása közötti különbségről sokat hallhattunk már, az eltérések tudatosítása elősegítheti a párok közötti kommunikáció javulását. A házasság, illetve a párkapcsolat a legkiélezettebb terepe a nemek között megfigyelhető gondolkodásbeli, értékelésbeli és elvárásbeli különbözőségeknek.
Mindazok számára, akik boldog és tartós párkapcsolatra vágynak, fontos lehet megérteni, hogy nagy általánosságban nézve melyek azok a kommunikációs tévutak, melyek egy kapcsolat végéhez vezetnek. Mi okozza azt, hogy a szakemberek szerint a válások többségét a nők kezdeményezik, és leggyakrabban azzal indokolják, hogy úgy érzik: magukra maradtak a gondjaikkal?

A tapasztalatok szerint tehát sok nő szenved attól, hogy úgy érzik, csak ők fáradoznak a párkapcsolat jobbá tételén, társuk fel sem ismeri, mi a probléma. És mit gondolnak eközben a férfiak? Nem vagyunk gondolatolvasók, de általánosságként megfogalmazható, hogy a férfiak is úgy érzik, mindent megtesznek a családért, és mégis állandó kritika éri őket. Sokszor mindkét fél részéről megvan az erőfeszítés, de nem egy irányba mutatnak, ráadásul az egymás mellett történő elbeszélés végképp kiábrándítja a feleket.
Gyakori tévút az is, hogy nem a probléma megoldását keressük, hanem arra koncentrálunk, hogy melyik fél mennyire felelős az adott problémáért. Az biztos, hogy ma már a férfi szerep is jóval összetettebb képet mutat, és ennek nem könnyű megfelelni. Ugyanakkor megfigyelhető jelenség, hogy a férfiak szerepeiket elkülönítve, életüknek csak egy szegmensén (férj szerep) gondolnak társként párjukra. A nők alapvetően pedig arra vágynak, hogy a férfiak életének szerves részei legyenek, fontos számukra a meghittség, a lelki, testi, értelmi kötelék és az intimitás. Ha ebből indulunk ki, akkor fontos lenne, hogy a férfiak ne csak férj szerepükre elszigetelve gondolván igyekezzenek megfelelni párjuknak.
Sokszor alkotunk ítéletet saját párunkról igazságtalanul, hiszen saját elvárásainkból táplálkozó feltételezéseket állítunk fel a másikról. A másik meg nem ismerése, vagy annak hiányosságai erősen nehezítik, hogy a kommunikáció megerősítő, és ne eltávolító erőként hasson.
Kép forrása: http://getrefe.com/
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.