Menü

A negatív gondolkodás előnyökkel is járhat

A pozitív gondolkodással az a fő baj, hogy zavaróan leegyszerűsíti az emberi pszichét. Bár minden ember a boldogságra törekszik, a szomorúság, a csalódottság, a harag, és a többi „negatívnak” bélyegzett érzés is az élet része.

Bármilyen meglepő, az érzelmeink nem ok nélkül léteznek: valójában a hasznunkat szolgálják. Tudatják velünk, hogy mi az, ami jó nekünk – és mi az, amit a jövőben esetleg érdemes elkerülnünk. A negatív érzések például változásra ösztönöznek minket, hiszen jelzik az agynak, hogy valami nem stimmel, tehát tenni kellene ellene.

A túlzott optimizmus irreális elvárásokat eredményezhet

Az optimizmus egy bizonyos mértékig kifejezetten hasznos: aki hiszi, hogy valami sikerülhet, az tesz is érte – míg aki lehetetlennek tart valamit, az meg sem próbálja. Egyértelmű, hogy a siker esélye abban az esetben nagyobb, amikor az ember cselekszik–- így az optimizmus a hasznunkra válhat. Egy bizonyos szint felett viszont visszaüthet a túlzott mértékű bizakodás.

A negatív érzés felismeréséhez szükséges a negatív gondolat.

„Én félek” – „Én megbántva érzem magam” – „Mellőzöttnek érzem magam” – „Fáj” Tudatosítsd magadban, hogy az érzés benned van, de annak a másik nem szükségszerűen okozója. A te érzésed ettől még minden kétséget kizáróan helyes és tökéletes. Olyan is van, amikor a másik direkt árt, mert ez abban a helyzetben számára a legjobb, amit tehet. Leértékel Téged, megüt, vagy tudatosan keresztbe tesz, stb.

Hiteltelenné válunk a környezetünk számára Mint a pap, aki vizet prédikál és bort iszik – elveszítjük a barátainkat, azt fogja átélni a környezetünk, hogy nem vagyunk empatikusak, nem reagálunk a problémáikra a megfelelő módon – mert nem reagálunk rájuk így. Hányszor hallom, hogy ha sírni volna kedve valakinek, ha elhagyta a szerelme, vagy meghalt a kutyája, kirúgták az állásából, a sok pozitivista ilyeneket mond: „Biztosan nem volt véletlen, majd a következő munkahelyeden sokkal jobb lesz minden!” vagy „Bodri már bizonyára az örök vadászmezőkön van, betöltötte a karmáját, letette a földi létet neki már jobb, engedd el!” vagy „Bizonyára az volt a karmátok, hogy a Józsi lelépett a Gizivel, örülj neki, legalább nem kell a piszkos ruháját vasalnod!” Biztosan erre a fajta pozitívságra vágyódik a környezetünk? Természetesen nem jelenti, hogy le kell menni bárki mellé a padlóra és együtt vérezni vele a gondokon, de az együttérzés egészen biztosan többet ér, mint az erőltetett pozitívba hajlás.

A negatív érzés valódi

Ahhoz segít hozzá, hogy megleld saját lelked sérüléseit és eljuss ezen az ösvényen a gyógyításig, és az okot kezeld.

Ha időnként eszünkbe jut az, hogy mi minden mehet tönkre vagy hol jelentkezhetnek hibák, akkor hatékonyabban tudunk fellépni ezek ellen, vagyis nagyobb eséllyel előzhetjük meg, hogy valóban valami baj történjen. Ez hosszabb távon is előnyös lehet, hiszen egy pontosabb és jobban használható stratégia kidolgozására sarkall minket.

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?