Menü

Megbetegít-e a féltékenység?

A kapcsolati-párkapcsolati féltékenység az egyik leggyakoribb oka a veszekedéseknek. Nem csupán annak a hangulatát és általános közérzetétvteszi tönkre, aki az érzést táplálja, hanem azét is, akire irányul. Nehéz ugyanis ezt a negatív érzelmet egy viszonylag normál szinten tartani. Könnyen elfajulhat, és ha nem próbálkozunk keményen a legyőzésével, akkor az irányítást is átveheti.

De milyen hatással van a testünkre? Van-e egyáltalán? Természetesen igen. Sokan azt mondják, hogy a vért és ezáltal a májat mérgezi meg a féltékenység, de nem ez az orvosok által közölt álláspont. Az biztos, hogy rendkívül káros. Az agyból ugyanis kiváltja a szimpatikus hatást, ami a veszélyhelyzetek, nagyfokú teljesítményt igénylő szituációk esetében aktiválódik. Ez a hatás emeli meg a pulzusszámot, a vércukorszintet, segít az izmoknak a jobb teljesítmény elérésében. Azonban nem jó, ha ez a hatás tartósan és gyakran fennáll, ugyanis a szívnek rendkívül megterhelő.

Olyan ez, mintha egész nap futnánk. Hosszú távon akár rossz vérnyomást, állandó magas vércukorszintet eredményezhet, és fogyáshoz is vezet. Nos, nem, nem a jó értelemben.

Mindezek mellett szorongást is válthat ki. Felismerhetjük a szorongást arról, hogy állandóan nyugtalanok vagyunk, álmatlanság gyötör bennünket, nehéz kikapcsolnunk az agyunkat és egy adott dologra fókuszálni, illetve nehezen tudjuk magunkat megnyugtatni. Ez az állapot általában akkor áll fenn, ha valamilyen trauma, nagyfokú sérelem ér bennünket, vagy előttünk áll egy legyőzhetetlennek tűnő nehézség. Ilyenkor az agyunk újra és újra végigpörgeti a problémáinkat, és megoldásra sarkall bennünket, még olyankor is, mikor megoldhatatlan, vagy tőlünk független helyzet váltja ki ezt a reakciót. A féltékenység általában a megoldhatatlan kategóriába tartozik, hiszen, ha alaptalan, akkor az egész nyugtalanító helyzetet csak mi kreáltuk, ha pedig van alapja, akkor az az adott körülmény nem rajtunk múlik. A féltékenységben épp ez a tehetetlenség-érzés az, ami megrémíti az embert, és ez az, ami az ösztönös védekezést és támadást kiváltja. Nem maga a féltékenység az, ami beteggé tesz, hanem a csalódástól való félelem.

Akármi is legyen az oka ennek az állapotnak, most már biztos, hogy sem a saját egészségünkre nincs jó hatással, sem társainkéra. Igyekezzünk minél jobban megfékezni, hogy elkerüljük a konfliktushelyzeteket, és ezáltal egészségesebbek maradjunk.

Nyári kalandok

Rengeteg regény, film és sorozat épül arra az elterjedt gondolatra, hogy nyáron az embernek esélye van másfajta életet élni, új dolgokat kipróbálni, kalandokba belevetni magát. De van-e a nyári kalandok mögött valami tartalom?

Van-e értelme szünetet tartani?

Azzal, hogy a világ és a róla alkotott képünk is egyre modernebb, sok új és nem annyira új gondolkodásmód terjed el napról napra. De hogy milyen módon éljük meg a kapcsolatainkat, azt mindig egyfajta különös misztérium övezi. Sokféle szintje és fokozata van, és még annál is több módja. A szüneteltetés az egyik olyan apró szelete ennek, amelyről meglehetősen eltérően tudunk gondolkodni. Mégis könnyebb volna, ha jobban értenénk, mit is jelent.

Mi vagy ki alakíthat ki jó csoportot?

Ha jól szétnézünk a világban, minden intézmény kisebb csoportokra osztja az emberek sokaságát. Csakhogy ezek nem önkéntes alapon alakulnak ki, és nem is feltétlenül szerencsés összetételűek. Mégis előfordul, hogy egy jó csoportdinamikával rendelkező, közösségnek tekinthető csoportosulás alakul ki. Ám ennek vannak bizonyos feltételei.

Miért ítélünk a külső alapján?

Habár ez egy olyan kérdés, amellyel az életünk minden pillanatában találkozunk, mégsem tudjuk rendesen megválaszolni. Pedig fontosabb az okokkal tisztában lenni, mint gondolnánk. Ugyanis a különböző élethelyzetekben könnyebben tudnánk eligazodni saját érzelmeinken.

A lustaság kialakulásának okai

Génterápiával kezelt lusta majmokat munkamániássá változtatták. A felfedezés, amelyik rávilágít arra, hogy hogyan dolgozik az agy.