Menü

Az időjárási frontok szervezetünkre gyakorolt hatásai

A front lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, melyet egyes meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerősség, ionizáció) egyidejű, hirtelen változásai jellemeznek. Hazánk felett átlagosan heti egy ciklon vonul át, egy hideg-, illetve egy melegfronttal kísérve, így évente kb. 100 front érinti az országot.

Melegfront esetén a tünetek már néhány órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás; mindezek vérnyomás csökkenéshez, pulzusszám emelkedéshez, esetleg a depressziós tünetek, zöldhályogos rohamok, illetve migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek. Kettős fronthatás Hazánkra jellemző a kettős fronthatás, amikor hideg- és melegfronti hatások egyidejűleg vannak jelen, mely igen változatos tünetcsoportok megjelenését idézheti elő.

Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszokkal, sőt a koraszülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe a rendelkezésre álló megfigyelések alapján.

A fronthatások bárkinél kiválthatnak kellemetlen tüneteket, migrént, fejfájást, fáradékonyságot, letargiát, sőt, akár még depressziót is, bizonyos betegségek tüneteit azonban kifejezetten felerősíthetik. A következő esetekben például nagyon kell vigyázni:

reuma, ízületi betegségek,
immunbetegség,
idegrendszeri betegségek,
szív- és érrendszeri betegségek,
hormonális megbetegedés.

Mit lehet tenni?

A frontérzékenység csökkentése érdekében érdemes minél inkább egészséges, kiegyensúlyozott életvitelre törekedni, csökkenteni a stressz mennyiségét, valamint ügyelni a táplálkozás minőségére, illetve a testmozgásra. Mivel azonban a front olyan súlyos következményekkel is járhat bizonyos esetekben, mint a szívroham, az agyvérzés, az embólia vagy többek között az epilepsziás roham, mindenképpen fordulj orvosodhoz, és beszéld meg vele, mi a teendő, hogy sikerüljön megelőznöd a komoly bajt.

Több országban ügyelnek a jellegzetes időjárási jelenségek eljövetelére. Ahol tartós hőség, kánikula van, szünetet rendelnek el vagy átalakítják a napi oktatási időt. Szibériában a különösen zord időjárás idején ugyancsak szünetel az oktatás. A nők életük során mindig erősebben reagálnak a markáns időjárás-változásra, mint a férfiak. A változás korán túl azonban a férfiak és a nők közel egyenlő számban időjárás-érzékenyek. Ennek oka, hogy a nők alkatilag is érzékenyebbek, ingerküszöbük alacsonyabb, ezért az időjárás-változásokat határozottabban érzékelik, és reakciójuk is kifejezőbb. Sokszor az igen gyenge időjárási változásokat is megérzik, azokat, amelyek a férfiaknál egyáltalán nem váltanak ki reakciót.

A nők átlagosan 7 évvel tovább élnek, mint a férfiak, ezért a korral növekvő időjárás-érzékenység ronthatja a statisztikát. Amíg az időjárás-érzékeny fiatal hölgyek közérzete rossz, addig a változás korába lépő nőknél hőhullámok, szédülés, erős szívverés (kis megerőltetésnél is), rosszullét, szorongás, depresszió, gyötrő bűntudat, kimerültség, alvási zavarok, idegesség, nyugtalanság és csökkenő fájdalomküszöb jelentkezik. Bár a klimax önmagában is ezeket a jelenségeket produkálja, az időjárás-érzékenység felerősítheti az egyes folyamatokat. Az időjárás-érzékeny emberek zöme szenved az ízületi fájdalomtól.

Reakciók összefoglalva időjárási helyzetek szerint

Magas légnyomású álló front hűvös, illetve enyhe hőmérséklettel, száraz levegővel, jelentősebb éjszakai lehűléssel:
Frissíti és élénkíti a szervezetet, enyhén emeli a vérnyomást.

Meleg, enyhe és száraz idő, emelkedő hőmérséklettel:
Egészségünket nem terheli meg, fokozza a teljesítőképességet, jókedvre derít.

Napos, meleg, száraz idő csökkenő légnyomással:
A hegyvidékek felől száraz, meleg szél érkezik, ami "kedvez" a fejfájásnak és a migrénnek, a szívpanaszoknak és a keringési zavaroknak. Szép, de erősen szeles idő: Fejfájás, fokozódó görcshajlam, csökkenő vérnyomás, alvászavarok

Tartós meleg esetén:
Embólia, erősödő szívinfarktus -és gyulladási hajlam, alvászavarok. A balesetek ilyenkor gyakoribbak.

Főként nedves, meleg levegő érkezik, csökkenő légnyomással, felhősödéssel:
Komoly keringési problémákat okozhat, és növelheti a szívinfarktus veszélyét. További reakciók: fantomfájdalmak fellépése, alvászavarok, migrén, fejfájás, csökkent véralvadási képesség, embólia, trombózis, fokozódó hajlam a szívinfarktusra, valamint a gyulladásra, depresszióra, alacsonyabb vérnyomásra. Gyakrabban fordulnak elő balesetek, tompul a reflex és a koncentrációkészség.

Alacsony légnyomású front érkezik nedves, hideg légáramlatokkal, esővel:
Növeli a fájdalomra való érzékenységet - különösen a reumásoknál. További reakciók: fejfájás, fokozódó görcshajlam, magasabb vérnyomás, koszorúér-elégtelenség, növekvő kockázat a szívinfarktusra, ízületi gyulladások, reumás panaszok fokozódása, hasfájás, felfúvódás (puffadás)

Hűvös, száraz levegő, felszakadozó felhőzettel, emelkedő légnyomással:
Az emberi szervezet számára nem túl megterhelő, a panaszok ilyenkor többnyire enyhülnek vagy megszűnnek.

Készüljünk fel tehát lelkileg is a várható időjárási viszonyokra és ne hagyjuk, hogy kihatással legyen a pozitív hangulatunkra!

Szerző: Udvari Fanni

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Milyen betegségeket szedhetünk össze házi kedvenceinktől?

Több kutatás is bizonyítja és természetesen ezzel egyet is értek, hogy a háziállatok tartása jót tesz az egészségnek, az életmódunknak. Ha azonban nem figyelünk a higiéniára, akkor sajnos betegségeket is elkaphatunk a kis kedvenceinktől.

A Down-szindróma világnapja – avagy húzz felemás zoknit!

A Down-szindróma világnapját március 21-én tartják, az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést, és segítsen, hogy a Down-szindrómások méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek teljes életet.

Márciusban óraátállítás!

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart, ennek kezdete 2024-ben március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előre állítani az órát.

A korán érkezett tavasz meghozta a kullancsokat

Az enyhe tél sajnos a vérszívóknak is kedvezett. A tavasz idén korábban köszöntött be és meghozta a kullancsokat. Mit tehetünk és hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen, illetve mi a megoldás, ha már megtörtént a baj?