Menü

Te nem a munkád vagy!

Ki vagy te? Ha megkérdezünk valakit, hogy ki ő, rendszerint egy foglalkozást hallunk válaszként:

„Tanítónő vagyok.”

Üzletember vagyok.”

„Fotós vagyok.”

„Fizikus vagyok.”

„Eladó vagyok.”

Valamiért – tulajdonképpen teljesen érthető okokból – réges-régóta a munkánkkal azonosítjuk magunkat. Pedig a munkánk nem mi magunk vagyunk! Csakhogy az ember napi 8-12 órát a munkahelyén tölt. Magánéletre, családra vajmi kevés idő jut. Szinte természetesnek tűnik, hogy a főnök céljait hosszú idő után már a saját céljainknak érezzük, pedig nem ez a legegészségesebb hozzáállás.

Sokan nőnek fel olyan környezetben, ahol nevelésként kapják, hogy minél keményebben dolgoznak, annál előrébb jutnak az életben, ami magasabb pozícióval és ezáltal jóval több pénzzel jár, ami majd megsegíti a család életét. Látjuk az embereket, akik túlórákat vállalnak a korábbi előléptetés reményében. Tudjuk, hogy bizonyos multik javasolják az alkalmazottaiknak, hogy sportoljanak, amennyit csak tudnak, és még kedvezményeket is biztosítanak nekik, valamint meditáljanak, mert tudják, hogy ezáltal a következő ügyfél fogadása során pozitívabb kisugárzásuk és hozzáállásuk lesz, ami növeli egy újabb szerződés megkötésének esélyét.

Hajlamosak mindezt alvásmegvonással elérni, ami egy idő után betegségek megjelenésével, agresszió kialakulásával is fenyegethet, s ki tudja, akkor felismerik-e majd az okot.

Fontos, hogy megtanuljuk, hogy ha letettük a nap végén a tollat, a fűrészt, bezártuk a boltot, elpakoltuk az utolsó dobozokat, könyveket, és lekapcsoltuk magunk után a villanyt, már ne gondoljunk többet a munkára. Ha kell, persze nyugodtan beszéljük ki otthon pár perc alatt magunkból az aznapi feszültséghalmazt, de tanuljunk meg szeparálódni. Ha átlépünk életünk másik terébe, a magánéletbe, már ne rontsuk a légkört állandóan munkahelyi témákkal. (Ha pozitívak, akkor persze nyugodtan motiválhatjuk a többieket! J ) Ez egy olyan alapvető lépés, amelynek segítségével sokkal jobb minőségű életet biztosíthatunk magunknak.

A saját cél meghatározása

Ez az a pont, amely teljesen átkapcsolhatja a gondolkodásunkat. Találjunk egy saját, személyes célt! Ez a kulcsmondat, ugyanis ha megtaláltuk, mi az, amivel munka mellett még szívesen foglalkozunk, egy biztos eszközzel szereltük fel magunkat arra, hogy minden napra megtaláljuk a motivációnkat, és ha esetleg nem szeretjük a munkánkat, akkor is van mit várni. Mert azt ugye nem szabad elfelejtenünk, hogy a munka jelentőséget ad az életnek, de nemcsak a munka az élet jelentése.

Az egyensúly megtalálása a személyes célok, a magánélet és a munka között elengedhetetlen az egészséges élethez. Persze vannak időszakok, amikor ez az egyensúly megbomlik, és ezzel semmi baj nincs, de jó, ha tudjuk, hogyan billenthetjük vissza a mérleget vízszintesbe. Minden nap végén álljunk meg, csendesüljünk el, és 10 percben gondoljuk át a napunkat, hogyan cselekedtünk, mit vittünk véghez, melyek a másnapi céljaink.

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.