Menü

Mitől lesz boldog egy család?

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy boldog család. A férj és feleség soha nem veszekedtek, még csak hangos szó sem esett köztük. Nagyon szerették egymást. A gyerekek mindig szót fogadtak szüleiknek, szorgalmasan tanultak, sokat segítettek a ház körül… A boldog család című népmese helyett a hétköznapokban megszívlelendő tanácsokkal szeretnék rámutatni arra, hogy egy kis odafigyeléssel igazán boldog családi életet élhetünk.

A boldog család ismérveit szinte mindenki el tudja képzelni. Azonban, hogy ez megvalósuljon, a következő szempontokat kell szem előtt tartani.

Egy boldog családban szeretnek együtt lenni! A szerető család lényege, hogy lelkesítik egymást, ami már abban is megmutatkozik, hogy örülnek egymásnak. A nap végén boldogan töltik együtt a fennmaradó időt.

Elmesélik a napjukat egymásnak! A gyerekektől mindig kérdezzük meg, mi volt az oviban, iskolában, ne hagyjuk, hogy elintézzék egy „minden jó volt” felkiáltással és a szobájukba vonuljanak tabletezni, tévézni. Kommunikálni kell egymással!

Figyelmesek! Ha tehetem, mindig viszek nekik valami apróságot, legyen az akár egy matrica, vagy müzli szelet, páromnak néha egy sört. Ezek apróságok, de aranyos gesztusok, mindenkinek jól esnek.

A házasság a biztos alap! Nem biztos, hogy sokan ezzel egyetértenek, de én azt gondolom, a családban a házasságot kell az első helyre tenni! Nagyon sok családban mindig a gyerekek az elsők. Később viszont szeretetet adó helyettesítővé válnak. Vagy a szüleik válnak a gyerekek rabszolgáivá, cselédeié, kiszolgálóivá. Arról nem is beszélve, hogy ha kirepülnek a családi fészekből, megint ketten maradunk a párunkkal, mint a kapcsolat kezdetén. A házasságunknak, a kapcsolatunknak rendben kell lennie, ez volt és ez marad mindennek az alapja. Ha a szülők boldogok, a gyerekek is azok.

Egyetek együtt! Nagyszüleim szokták mondani, hogy azok a családok, amelyek együtt esznek, együtt is maradnak. Ez ilyen egyszerű. A családi ebédek és vacsorák létfontosságúak. Mindennap nincs rá idő és lehetőség, de legalább heti háromszor, négyszer üljünk le együtt étkezni!

Közös programok! Legyen több közös tevékenység, amelyet rendszeresen együtt végzünk. Legyen szó közös játszóterezésről, sétáról, hétvégi programról vagy esti meseolvasásról.

Ne legyen annyi szakkör! Szabjunk határt a gyerkőcök iskola utáni elfoglaltságainak! Szegények így is túlságosan megfeszített tempóban élnek, be vannak táblázva, sok a szakkör, sportfoglalkozás, korrepetálás. Teret kell engedni a szakköröknek, de a túl sok egyéb foglalkozás sok időt elvesz a családtól.

Sose veszekedjetek a gyerekek előtt! Megijeszti őket, ha vitatkozni látnak. Nyilván minden vitát nem lehet elkerülni, de a fő problémákat jobb négyszemközt megbeszélni.

Ne dolgozzatok folyton! Ez nem vezet jóra. A karrier van, akinek nagyon fontos, de könnyen a család rovására mehet. Ha kizárólag a munkával vagyunk elfoglalva, s otthon is az az első dolgunk, miután hazaértünk, hogy elővesszük a laptopot, akkor a gyermekeink folyamatosan azt fogják érezni, hogy a háttérbe szorultak.

Nevessetek sokat! A humor nagyon fontos! A boldog családoknak vannak saját vicceik, aranyköpéseik, beceneveik, vicces mondásaik. Érdemes feljegyezni őket!

A családi boldogság nem egy állandó állapot, amelyet elég egyszer elérni, és onnantól elégedetten hátradőlhetünk. A boldog családi élet folyamatos munkát igényel. Tegyünk érte!

Önállósodik a gyerek

Vajon hol és hogy kezdődik az önállósodás és mit tehet egy szülő, hogy megtalálja az arany középutat? Mi a jó döntés, mitől érzi a gyermekünk, hogy megbízunk benne, s mi az, amit még korai megengedni?

Nyári kalandok

Rengeteg regény, film és sorozat épül arra az elterjedt gondolatra, hogy nyáron az embernek esélye van másfajta életet élni, új dolgokat kipróbálni, kalandokba belevetni magát. De van-e a nyári kalandok mögött valami tartalom?

Erre figyelj ha kisgyerekkel mész strandolni

Kánikula, 35 fok, igazi nyár! A hőmérséklet az egekben, mindenki vízpartra menekül. Ez természetes, azonban ha gyermekekkel strandolunk, fokozott az óvatosság és az elővigyázatosság. Mi mindenre kell figyelnünk?

Van-e értelme szünetet tartani?

Azzal, hogy a világ és a róla alkotott képünk is egyre modernebb, sok új és nem annyira új gondolkodásmód terjed el napról napra. De hogy milyen módon éljük meg a kapcsolatainkat, azt mindig egyfajta különös misztérium övezi. Sokféle szintje és fokozata van, és még annál is több módja. A szüneteltetés az egyik olyan apró szelete ennek, amelyről meglehetősen eltérően tudunk gondolkodni. Mégis könnyebb volna, ha jobban értenénk, mit is jelent.

Mi vagy ki alakíthat ki jó csoportot?

Ha jól szétnézünk a világban, minden intézmény kisebb csoportokra osztja az emberek sokaságát. Csakhogy ezek nem önkéntes alapon alakulnak ki, és nem is feltétlenül szerencsés összetételűek. Mégis előfordul, hogy egy jó csoportdinamikával rendelkező, közösségnek tekinthető csoportosulás alakul ki. Ám ennek vannak bizonyos feltételei.