Menü

Barangolás a sajtok világába 1. rész

Történeti áttekintés:

A valószínűsíthető időpontok az első sajtkészítésre Kr.e. 8000 és Kr.e. 3000 közé tehető. Az első sajtokat a közel-keleten élő nomád türkök készítették. Valószínű, hogy a sajtot véletlenül fedezték fel, oly módon, hogy az állati gyomorból készült tárolóedénybe rakott tej egy idő után aludttejre és savóra bomlott. Erről a történetről számos legenda szól. Az egyik szerint a sajtot egy arab nomád fedezte fel: tejjel töltött meg egy nyeregtáskát, hogy azt fogyassza az úton, ameddig keresztüllovagol a sivatagon. Hosszú órás lovaglás után megállt, hogy szomját oltsa, és látta, hogy a tej vizes folyadékká vált, amelyben szilárd fehér darabokban vált ki a sajt. A nyeregtáska egy fiatal állat gyomrából készült, ez egy megalvasztó enzimet tartalmazott, amit renninként (alvasztóenzim) ismerünk. A tejet valójában a rennin, a forró napsütés és a ló vágtató mozgásának kombinációja aludttejjé és savóvá választotta el. A sajtkészítés fokozatosan fejlődött, ahogyan a készítés módja elterjedt a népek között. Az első volt a folyékony erjesztett tej, mint például a joghurt és a kefir. A sajt klasszikus variációi közül sokat a középkori szerzeteseknek köszönhetünk.

Old Amsterdam:

Egy olyan holland ínyencsajt, amit tökéletesre érlelnek, és ízét rendszeresen ellenőrzik. Kiválóan magas minőségű, könnyedén vágható, leginkább vajas, Gouda-ra emlékeztető ízzel rendelkezik. Ez a sajt csak akkor kerülhet a boltok polcaira, ha az íz és a minőség megfelel a gyártó által támasztott szigorú minőségellenőrzési procedúrájának. Az eredmény persze méltán kiérdemelte a ’Premier Grand Cru Classé’ elismerést. Számos Európai aranyérmet nyert ínyencversenyeken. Kínálják előételként, vagy egy kellemes vacsora után, vörös- és fehérborhoz egyaránt illik.

Raclette:

Félkemény tehénsajt, Svájcban, Alpokban és Franciaországban is készítik. A raclette szó a francia „racler” szóból származik, amelynek a jelentése: „kaparja”. A sajtot felmelegítik és kaparással a megolvadt réteget főtt zöldségekre, burgonyára folyatják. A Raclette sajt Svájc egyik leghíresebb étele, de nagyon kedvelt a szomszédos országokban is.

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy megkóstold, íme egy recept.

RACLETTE MEXICANA

Hozzávalók: 1 doboz kukorica, 20 dkg zöldbab, 1 fej hagyma, kevés vaj, oregano, só, 25-30 dkg sajt, bors

Előkészítése: Tisztítsuk meg a zöldbabot, vágjuk 2 centis darabokra, és főzzük meg. Szűrjük le a babot és a kukoricát, öblítsük le hideg vízzel. Olvasszunk meg egy diónyi vajat, majd a vékonyan felszeletelt hagymát futtasuk át rajta, adjuk hozzá a babot és a kukoricát. Sózzuk, borsozzuk. Az elkészült zöldséget készítsük az asztalra a vékonyan felszeletelt sajttal együtt.

Elkészítés: Minden sütőtálkába szedjünk egy kevés zöldséget, majd tegyünk rá egy szelet sajtot, szórjuk meg egy csipet oreganoval, és süssük meg.

Fontina:

A vadregényes Valdostan-hegyek jól olvadó, zsíros, tehéntejes sajtja, melyet a valle d’aostai tehenek adnak. Az olasz Alpok sajtjának puhasága arra csábít, hogy kipróbáld fondühöz, vagy rakott ételek tetejére olvasztva. Narancsszínű héja, apró lyukacsos tésztája igazán ínycsiklandozó.

Pecorino

A pecorino szó juhot jelent, hiszen kezdetben kizárólag juhtejből állították elő ezt a kemény, aromás sajtot. Manapság már kecske- és tehéntejből is készítik. Toszkána, Szardínia és Szicília a legnagyobb Pecorino előállító régió. Mindegyik tájegység némileg eltérő ízű és állagú sajtot készít. Mindannyiunk legnagyobb örömére könnyedén reszelhető, ezért a parmezán kiváló alternatívája lehet a konyhában. Érdekesség: A szardíniai pecorinónak létezik egy fajtája, amit csak erősebb gyomrú és idegzetű ínyenceknek fogyasztják, mivel ebben élő lárvák nyüzsögnek.

Scamorza

Ha kipróbálnál mást is a mozzarella helyett, nem is választhatnál jobbat a Scamorzánál. Ez a füstölt, hevített, gyúrt sajt (túrósajt) gyorsan meghódította teljes Olaszországot. Friss tejes krémes zamatú, pizzára reszelve isteni.

A következő részben újabb specialitásokat fogok bemutatni, hogy mindenkinek lehetősége legyen ízlésének megfelelően válogatni.

Szerző: Udvari Fanni

Amit a só fogyasztásáról tudni kell

Nagyon felkapott téma az egészséges táplálkozás terén a kevesebb só fogyasztása, de azért nem jó átesni a ló túloldalára. Sóra szüksége van a szervezetnek, de nem mindegy mennyire és milyenre.

A szem védelmét szolgáló vitaminok

A mindennapok során számos tényező veszélyeztetheti szemeink egészségét, így a száraz, meleg levegő, a dohányfüst, a huzat és a képernyő előtti munkavégzés, sőt a stressz is. Az ártalmas külső hatásokkal szemben sokat tehetünk, ha odafigyelünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Melyek azok a vitaminok, nyomelemek, amelyek szemünk egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek?

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!

A homoktövis fogyasztásának lehetőségei

A homoktövis névvel sokfelé találkozhatunk, nem csak gyógynövényként emlegetve, hanem ételek és italok alapanyagaként, de nézzük, hogy a belőle készült dolgokat mire használhatjuk.

A torma nem csak húsvétkor hasznos

A hazai tormafogyasztás nagyrészt az ünnepekhez kötődik: húsvétkor és karácsonykor kuriózumként kerül a torma az asztalra, de kevesen fogyasztják azt rendszeresen. Holott tormát, valamint a belőle készült krémet az év szinte minden időszakában kapni a boltokban. Valamint ezerszínű felhasználása mellett, számos pozitív hatása is van, amely miatt érdemes időközönként fogyasztani