Menü

Ezt (ne) együk újévkor!

Amikor anyukám megkérdezi az ünnepek után, hogy mondjam meg, mit ennénk új évkor nála ebédre, általában a gondolattól is rosszul leszek, s rávágom, hogy semmit, de semmit a világon! Az ünnepek alatti evészet bőven elég szokott lenni nekünk, no de, hogy a szokásoknak mégis eleget tegyünk és anyukám is örüljön, kerül az asztalra minden fontos újévi finomság., a népi hiedelmeknek megfelelően.

A modern kor már nem bővelkedik annyira a hagyományok tartásában, azonban az új esztendőbe való belépés legjobb előkészítésében rengeteg népszokás és népi újévi étel áll rendelkezésünkre. Bár én nem szeretem, mégis kolbászos, virslis lencselevest tuti eszünk, hiszen a lencse bőséget, gazdagságot hoz. Nem fontos levesként feltálalni, lehet készíteni belőle lencse fasírtot, lencsesalátát, lencsefőzeléket is.

Bizonyos magyarázatok szerint azért vált a malac az évforduló állatává, mert orrával előre túr, tehát a jövőbe mutat, és közben még a szerencsét is kifordítja a földből. A hagyomány szerint ezért fontos, hogy együnk malacot is. Ilyenkor készülhet sörrel sült malac, mézes-hagymás malacsült, vagy töltött malacpecsenye. A káposztáról és más leveles zöldségekről (például mángold, spenót, kelkáposzta) pedig az a hír járja, hogy pénzt hoz a házhoz, így aki sokat fogyaszt belőle, anyagi gyarapodást remélhet az új évben.

A magyar hagyományok szerint a hallal elúszik a szerencsénk, így nálunk ritka a szilveszterkor halat vacsorázó, vagy újévkor halat fogyasztó család, de bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. Azonban nemcsak halat nem tanácsos készíteni, a szárnyasok is elrepülhetnek a szerencsénkkel, a vadak elfuthatnak vele, a rákok visszafelé haladnak, így szintén nem szerencsés belőlük falatozni. Nagymamámnál megfigyeltem, hogy nem eszik meg mindent, az étkezés végén mindig meghagy egy falatot. Mikor kérdeztem, miért teszi ezt, elmesélte, hogy bizony illik egy falatot a tányéron hagyni, s nem mindent megenni, mert ez azt jelenti, hogy a következő években is lesz mindig ételünk, s az éléskamránk is fel lesz töltve.

Régebben szokás volt az ünnepi asztalra tenni a karácsonykor elültetett búzát is. A gyűrűs, kör alakú sütemények az év ciklikusságát szimbolizálták, ezért a fánk is kedvelt finomság volt, bár nálunk inkább farsangi étel. Aki hosszú életre vágyik, nyújtson rétest és azt fogyassza el.

A népi hiedelmeknek, hagyományoknak se szeri se száma a nagyvilágban. Lehetetlen számon tartani vagy betartani az összes szerencsehozó szokást, ételt vagy mondást, azonban az biztos, hogy kicsit közelebb hozza hozzánk a régi népi babonákat, őseink kulturális szokásait, s talán egy kicsit minket is egymáshoz. Boldog, sikeres, szerencsés Új Évet kívánok!

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.

Sör a női és férfi szépségért és fiatalságért

Hogyan fiatalít, szépít? Jótékony az alvásra és az intelligenciára. Hogyan használjuk a sört külsőleg? Kutatási eredmények a sör hatásáról.

Az 5 leghatásosabb méregtelenítő étel

A helytelen táplálkozás miatt a testünkben sok salakanyag, a kötőszövetekben pedig sok felesleges víz halmozódhat fel. Ám akadnak ételek, amelyekkel könnyedén elkerülheted ezeket a problémákat!

A kígyóuborka meglepő hatásai

A kígyóuborka amellett, hogy sokoldalúan felhasználható a konyhában, a szervezetre is számos jótékony hatással bír, ami messze túlmutat a szem alatti karikák eltüntetésében.