Menü

Mindörökké Queen

A mindig is szabadnak született Freddie Mercuryt nem kell senkinek bemutatni. Most eljött az idő, hogy az X-men filmek atyaúristene, Bryan Singer tegyen egy erős próbát megfilmesíteni Freddie nem mindennapi életét. Aki a Queen zenéjén nőtt fel az nem tud erre úgyse nemet mondani. A legnagyobb kérdés persze az, hogy a főprimadonnát játszó színész hiteles tud-e lenni. Habár Rami Malek (Mr. Robot) kicsit nehezen jön bele a szerepbe, de a legvégére teljesen átlényegül.

Az indítás picit elnagyolt, szinte azonnal találkoznak a zenészek, de hát a bő két órás játékidőbe ennyi fért bele. A jellemfejlődést elég jól megmutatja a Bohemian Rhapsody. Láthatjuk, hogy lesz reptéri rakodóból világsztár Freddie. A zenei aláfestés adott, azonban meglepően jól adagolt. Szemlátomást Singer erős kézzel fogta a projektet, amely a kis humorbonbonjai ellenére óramű pontossággal működik is. Közép tájon ritmust vált és szimpla életrajzi filmből egyszeri zenés remekké változik. A vége koncert, pedig kissé ugyan elnyújtott, de valahogy nem lehet ennyi jó zene esetében haragudni emiatt senkire. Freddie ekkorra már együtt lélegzik a filmmel és fentről adja az energiát. Ami miatt lehet nem lesz megasiker a film az a főhős közismert kicsapongó homoszexualitása, amit nem is rejt el teljesen a film, sőt. Aki nem bírja a csókolózó pasikat, zavarban lesz. Külön öröm, hogy remek kiegészítő személyzet áll rendelkezésre a hangulathoz.

Ami abszolút piros pont, hogy a sztori egyértelmű lényegévé tették ennek a hipertehetséges zanzibári születésű srácnak a család és hely keresését. A folyamatot, ahogy elfogadta önmagát és a feladatát, helyét a világban. Szomorú, hogy ekkorra már beteg volt. Szinte könnyfakasztó a film végi családi megbocsájtás a férfiak iránti vonzalma miatt. Minden rendben van ezzel. A végső energiák, pedig minden képzeletet felülmúlnak. Aki ezután nem rohan fel a youtube-ra Queent hallgatni, az adja fel. Engem kilóra megvett a végére ez a család után ennyire áhítozó zenei 'jelenség' története. Kötelező darabja az évnek, még ha egy kicsit hosszabb személyiség átalakulást és merészebb történetmesélést elnéztünk volna. Na most pedig hallgassuk újra...”Don't stop me now.”

Agatha Christie - Az Alibi

Az angol címmel megjelent Ordeal By Innocence Agatha Christie azonos című regényének legújabb minisorozatos feldolgozása. Az alkotás magyarul Az Alibi címet kapta, és alapvető témája az ártatlanság pszichológiája, valamint az ehhez való emberi viszony. Mindezt pedig már egy sokszor látott gazdag brit családon keresztül mutatja be a sorozat, jó néhány helyen modernizálva a történetet.

Eposzi bolygó foglalás – Dűne: Második rész

A Dűne: Második része máris az idei mozifilmek egyik legnagyobb, és legkomplexebb alkotása lett. Denis Villeneuve kultfilmet és eposzi nagyságú alkotást készített óriási uralkodó házakkal, galaktikus császárral, és egy kisebb sztárparádéval is. Frank Herbert regényéből nem könnyű jó sztorit csinálni, viszont a Dűne 2 olyan összetett nagyjátékfilm lett valamivel több, mint 2,5 órában amit mindenképp látni kell.

Reggae idők mozija

A nagyon várt Bob Marley: One Love -t azaz Jamaica és a reggae egyik kiemelt alakjának amerikai életrajzi filmjét nagyon bepromózták. A zene remek, a színész jól adja a főhőst, még ha kicsit jóképűbb is a kelleténél. A forgatásban bevonták a családot is. Remekmű született, vagy csak egy újabb zenei film a rajongóknak sablon elemekből és rengeteg klisével? Utánajártunk.

Út egy párkapcsolat mélyére és tovább

Justine Triet egy roppant érzékeny rendezőnő, akit a párkapcsolatok dinamikája érdekel, azon belül is az emberi ego empátiával való küzdelme. Fiatal életműve megkoronázást nyert az Arany Pálma-díjas, 5 Oscarra jelölt Egy zuhanás anatómiájával, ahol egy gyilkosság kivizsgálásán keresztül ismerhetjük meg egy író házaspár egykori közös életét. Remek színészek, pazar zene, rideg színek és fojtogató bírósági krimi hangulat. Lássuk a részleteket.

A periféria – Sorozatkritika

Lisa Joy és Jonathan Nolan viszonylag új sorozata, A periféria, William Gibson regényének alapjaira épül. A Periféria egy igazi keményvonalas sci-fi, rengeteg összetett történettel, csavarral. A sorozat világa egyszerre nyomasztó és izgalmas, a szereplői pedig emlékezetesek. A történet elejétől a végéig összetett, de a végére szinte minden összeáll.