Menü

Iránytű az áltudományos hírek útvesztőjében

Nem, az oltások nem a háttér hatalom genocídiumának eszközei, az orvosok nem betegítenek meg szánt szándékkal, nem azért ajánlják a teljes értékű gabonák fogyasztását, mert így akarnak profitot termelni a gabonatermesztőknek, vagy az inzulin-gyártó gyógyszercégeknek.

Nem, nincsenek csodaszerek, az éhgyomorra evett/ivott citrom/citromlé nem fogyaszt. Viszont nagyon kellemetlen lesz a kórházi dokinak bevallani, hogy attól lyukadt ki majdnem a gyomrod, hogy azt hitted, majd akkor lefogysz. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy persze légy nyitott az új információkra, és tudd elfogadni, de ne kritika nélkül. Ne hidd, hogy akik ezeket leírják biztos okosabbak nálad, és ezek új kutatási adatok, meg ilyesmik. És, ha már itt tartunk,beszéljünk csak kicsit azokról a bizonyos kutatásokról.

Ha egy teljesen új információt bemutató cikkben nem hivatkoznak vizsgálatra, kutatásra, akkor nagy a valószínűsége, hogy csak hasonló oldalakról szedett megalapozatlan kijelentésekről van szó, ami jobb esetben hatástalan, rosszabb esetben káros. Ha annyit írnak „amerikai kutatók szerint”, „egy angol kutatás adatai szerint”, szintén hiteltelen. Ha van megadva vizsgálatvezető, az ő nevére érdemes rákeresni. Ilyenkor már általában azt is megadják, melyik lapban publikálták az adott cikket. Ez már jó jel. Attól viszont, hogy egy szaklapban publikáltak egy vizsgálatot, még mindig nem jelenti azt, hogy az eredményeinek terápiás következményei lesznek. Ahhoz, hogy egy klinikai vizsgálat egy hipotzézist igazoljon, a kísérletnek megismételhetőnek kell lennie, kettős vak próbával kell igazolni (ez azt jelenti, hogy sem a kísérleti alany, sem a kísérletet végző nem tudja, hogy ki végezte/fogyasztotta a vizsgálat tárgyát képző módszert/anyagot, mert a kontrollcsoport is hasonlót kap, így az emberi torzítási faktor kizárható).

Ami még nagyon fontos az a vizsgálat mérete. Ha mondjuk 5-10 emberen vizsgálódtak, abból nem lehet következtetést levonni, tudományos szempontból nem értékelhetetlen. Ahhoz, hogy ezeket a paramétereket megvizsgálhassuk, az eredeti publikációt kell elolvasnunk. Erre sajnos nem mindig van időnk, ez érthető. Vannak azok az oldalak, amiken csak úgy hemzsegnek az „Ez történik, ha megeszel napi 8 banánt”, és „Egy orvos bevallja”- típusú cikkek. Ezeket egyértelműen el is felejthetjük, nehezebb a dolgunk egy általában hiteles információt közlő, nem egyértelműen hamis információt hordozó oldalaknál, de ha kis időt fordítunk rá, máris megtudhatjuk, hogy érdemes-e az olvasottak alapján új szokásokat bevezetnünk, vagy sem.

A majális története, jelentése

A tavasz egyik legkedveltebb ünnepe a majális, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy honnan is ered ez a szokás, illetve hogy mit jelent a szó. Ebben a cikkben bemutatom az ünnepet, így megtudhatjátok, hogy mit ünneplünk ezen a napon, illetve azt, hogy mikor van, valamint, hogy hogyan forrt egybe a munka ünnepével.

Az olvasás jótékony hatásai, mentalizáció

Kutatások egész sora támasztja alá, hogy fizikailag és lelkileg is egészségesebbek leszünk az olvasástól. Köztudottan bölcsebbé válhatunk, okosabbá, empatikusabbá, de fontos megjegyezni, hogy ezek a pozitív hatások akkor figyelhetők meg, ha klasszikusan könyvet tartunk a kezünkben és úgy olvasunk, nem pedig a neten görgetünk, chatet olvasunk, közösségi oldalakat csekkolunk.

Miért fontos a csapatépítés?

A helyi rádióban valamelyik nap a csapat építő tréningek fontossága, haszna volt a téma, így már akkor megfogalmazódott bennem, hogy erről a témáról érdemes írni. Mi a csapatépítés lényege, hogy zajlik, miért van rá szükség és kiknek ajánlott, ezekről szól mai cikkünk.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tavaszi feltöltődés fontossága

Tavasz közeledtével ébredeznünk kellene pont úgy , mint a természetnek, de előfordul, hogy a tavaszi „kikelet” helyett, sokan bágyadtak, aluszékonyak, sőt sokan fejfájásról, szédülésről panaszkodnak.
Mára, már a tudomány is elismeri, „tavaszi fáradtság” létezik.