Menü

Mi is az a fitoterápia, ki az a fitoterapeuta?

A természetgyógyászati ágakat bemutató sorozatunk elérkezett ahhoz a szakághoz, aminek a szakterülete elsőként eszünkbe jut, ha azt halljuk, hogy természetgyógyász. Igen, eltaláltad: ő az, aki gyógynövényekkel foglalkozik. Teát kever, bedörzsölőket, illóolajokat ajánl.

A fitoterápia a növényi részek és a belőlük előállított készítmények gyógyászati felhasználásával foglalkozik. Az orvoslás történeti fejlődése során a növények képezték a gyógyszeres kezelés alapját. Szerepük akkor kezdett megváltozni, mikor a XIX. század közepe táján a természetben nem létező anyagokat vezettek be a gyógyászatban. Ezek eleinte csak ritkán, alkalomszerűen használt anyagok voltak, pl. láz- és fájdalomcsillapításra súlyos esetekben, vagy amikor gyors megoldásra volt szükség. Maga a fitoteráia elnevezés is ebben az időszakban vezette be Henri Leclerc francia orvos. Külön elnevezést kapott, mert terápiás szerepük már csökkent, megkülönböztetésre volt szükség.

A fitoterápiában használt szerek a gyógyszeres kezelés részének tekinthetőek. A növényi gyógyszerekkel szemben ugyanazok a követelmények, mint bármely egyéb készítménnyel szemben. Ugyanúgy kell ismerni az emberi szervezetre kifejtett hatását, ugyanolyan pontos dozírozást kell lehetővé tenni. A készítmény ajánlása is a gyógyszer felíráshoz hasonlóan a részletes kórismézésen alapul, a lehető legpontosabb oki vagy tüneti kezelést megcélozva. Bár a természetgyógyász sosem diagnosztizálhat betegséget, szaktudása képessé teszi a leggyakoribb kórképek valószínűsítésére és az ennek megfelelő terápiás terv készítésére. A fitoterapeuta a kikérdezés, vizsgálat után a kliense állapotán javító gyógynövény(ek) használatát írja elő.

Attól függően, hogy a gyógynövény hatóanyagai vízoldékonyak-e vagy sem, teákat, alkoholos kivonatokat, illóolajokat és ezek kombinációját javasolja, mindig gondosan ügyelve ezek kölcsönhatásaira. Már csak ezért is több ő, mint egy gyógynövénylexikon. Teák esetében nem csak a dozírozásra, de az összetételre, az elkészítésre vonatkozóan is pontos leírást kapunk. A gyógyteaként használható növények vizes oldata a hatóanyag hőérzékenységétől, kioldódási képességeitől függően lehet infusum (forrázat), amikor az ismert fekete teához hasonlóan csak forrázzuk a teafüvet és a hatóanyagok az átcsorgó vízben már megtalálhatóak lesznek, de lehet, hogy decoctum (főzet) készítésére van szükség, amikor percekig kell főzni a növényt ahhoz, hogy hatóanyagai kioldódjanak. Vannak olyan növények is, melyek hatóanyaga hőérzékeny, és mellette lassan kioldódó, ezekből ún. maceratum készül, ami tulajdonképpen hideg vizes áztatást jelent. Ilyenkor hosszú órákra, esetleg fél napra állni hagyjuk szoba-hőmérsékletű vízben az adott növényt. Legismertebb talán a csipkebogyó maceratuma. Jól tudjuk, hogy a C-vitamin hőre érzékeny, 100 fok felett elbomlik, ezért az elsősorban C-vitamin tartalma miatt fogyasztott csipkebogyót sem forrázhatjuk - pláne nem főzhetjük.

Több ilyen gyógynövény van, ezért fontos, hogy ne csak a problémánkra kinézett gyógynövényből gyorsan elkészített teát fogyasszuk, hanem a fitoterápiás szakember előírásait kövessük. Nem beszélve arról, hogy az adott növény más, általunk szedett gyógyszerekkel való kölcsönhatásának figyelembevételével fog nekünk bármit is ajánlani. Abban is tud segíteni, hogyha natúr nem tudjuk meginni a teát (bár minden gyógyteát így lenne a legcélszerűbb fogyasztani) akkor ízesíthetjük-e úgy, hogy hatása megmaradjon. Az ízesítés nem csak édesítést jelenthet, hanem ún. ízfokozó teák hozzáadását is. (Ilyenek pl. a hibiszkusz, vagy a menta.) A gyógyteák illetve ezek keverékeinek előírása a legismertebb és leggyakrabban előforduló terápiás eszköze a fitoterápiás szakembernek, de az illóolajak használata, az olajos/alkoholos kivonatok készítése, ajánlása is az ő feladatkörébe tartozik. Sőt, tágabb értelemben az étkezéssel bevitt gyógyászati célú növényi anyagok használata is. Székrekedésre például nem csak szennát ajánlhat vagy más székletlazító teákat, de hivatalosan ő hívhatja fel a figyelmet a lenmag fogyasztására is ilyen esetekben. Természetesem ez már erősen határterület, a táplálkozás és életmódtanácsadónak szintén van jogosítványa ilyen jellegű tanácsadásra.

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Mit tegyünk éjszakai köhögés ellen?

Az éjszakai köhögés több okból is kialakulhat, lehet szezonális megfázás, arcüreg- vagy mandulagyulladás, esetleg a fűtési szezonra jellemző száraz levegő vagy akár asztma, allergia miatt. Ha a tünetek tartósan fennállnak, orvosi segítséghez kell fordulni.

Az elliptikus tréner több fantasztikus hatása

Sokak számára a mindennapi futás fájdalmakhoz, sérülésekhez vezethet. Ennek megakadályozása érdekében az aktív helyreállítási edzéseket érdemes beépíteni a futóprogramba, ez ugyanis ad egy kis szünetet, kicsit változtat a rutinon, ez pedig segít fenntartani a motivációt.

A szem védelmét szolgáló vitaminok

A mindennapok során számos tényező veszélyeztetheti szemeink egészségét, így a száraz, meleg levegő, a dohányfüst, a huzat és a képernyő előtti munkavégzés, sőt a stressz is. Az ártalmas külső hatásokkal szemben sokat tehetünk, ha odafigyelünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Melyek azok a vitaminok, nyomelemek, amelyek szemünk egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek?

Jelek, melyek vitaminhiányra utalnak

A vitaminhiánynak számtalan jele lehet: hajunk, körmünk, bőrünk mind árulkodhatnak hiánybetegségről. Szerencsére azonban van megoldás. Összeszedtük a leggyakoribb hiányállapotokat, valamint, hogy mit érdemes fogyasztani ilyen esetben.