Menü

Pozitív megerősítésekre a gyerekeknek is szükségük van

Egy korábbi cikkünkben már írtunk a visszajelzések mindennapok során betöltött fontosságáról. Most azonban ugyanezt a témát a gyermekek oldaláról szeretnénk megközelíteni.

Egyre gyorsabban száguld felénk a nyár. Ebben az időszakban felnőttek és gyerekek egyformán élvezik a napsütést, a jó időt, kezdetben még a viszonylagos hőséget is. A sok kinti móka és játék azonban még jobban felébreszti bennük a kisördögöt, elengedik magukat, átlépik a korlátaikat. Hogyan reagálnak erre a szülők?

Mostanában elég gyakran animátorkodom, hiszen a jó idő számos szabadtéri rendezvény szervezését teszi lehetővé. Ezek a napok a kedvenceim közé tartoznak, hiszen rengeteg, különböző, de ugyanannyira értékes gyerekkel találkozhatok, beszélgethetek velük, nézhetem őket, ahogyan kreatívkodnak, problémákat oldanak meg, és igen, bizony sokszor előfordul, hogy öt felnőttel ülök a gyermekméretű műanyag kisasztaloknál a miniatűr műanyag kisszékeken, ahol együtt színezünk, vágunk, ragasztunk, míg a pindúr-pandúrok valami mással foglalatoskodnak.

Gyakran előfordul azonban, hogy miközben önfeledten játszom a gyerekekkel, hirtelen a következő mondatok tömkelege csapja meg a fülemet:

„El fogsz esni!”
„Peti, ne csináld!”
„Ne menj oda!”
„Ki fogod törni a bokád!”
„Nem szabad így viselkedni!”
„Le fogsz csúszni!”
„Hogy lehetsz ilyen?”
„Ne rosszalkodj!”

Elgondolkodtam rajta, vajon miért erősítjük a gyerekekben mindig a veszélyt? Miért óvjuk őket mindentől? Miért küldünk ennyi negatív visszajelzést feléjük? Illetve, amikor jól viselkednek, azt miért tekintjük természetesnek? Akkor miért nem mondjuk nekik, hogy:

„Laura, ügyes voltál!”
„Büszke vagyok rád!”
„Remekül csináltad!”

Gyakran egy-egy szépen kiszínezett figura után csak annyit hallani a szülők szájából:
„Na, akkor fogjad, és menjünk!”

Kíváncsi lennék, ha egy egész generáció nőne fel úgy, hogy sokkal több pozitív és kevesebb negatív visszajelzést kapnának, milyen hatása lenne az életükre, a szüleik életére, a környezetükre, a társadalomra.

Félreértés ne essék, nem arról beszélek, hogy nem kell nekik megtanítanunk, hogy vigyázzanak, és az életben nem léteznek veszélyforrások. Arra utalok, hogy ne azt neveljük beléjük, hogy mindent arról az oldalról közelítsenek meg, hogy vajon az adott szituációból milyen baj születhet.

A türelem egy nagyon fontos emberi erény, alkalmazzuk a mindennapjaink során! Jó, ha hagyjuk gyermekeinket felfedezni. Mai rohanó világunkban előfordul, hogy türelmünk a kelleténél hamarabb megcsappan, aminek az lesz a következménye, hogy észrevétlenül is megoldjuk a problémákat gyermekeink helyett. Ennek folyománya azonban csak évekkel később lesz tiszta számunkra, amikor alapvető feladatok megoldásával is küszködni fognak. Ezért a korai időszakban neveljük magunkat is egy kis türelemre, később köszönetet mondhatunk majd saját magunknak. :)

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.

Kutya a családban

Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.

Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.