Menü

Éjszakai bagoly létforma: génjeinkbe van kódolva?

Ha későn fekszel, és reggel gondjaid akadnak a felkeléssel, talán nem a te hibád. Lehet, hogy a DNS-edbe van kódolva. Egy új vizsgálat eredményeképpen kapcsolatot találtak a késleltetett alvásfázis szindróma és egy gén, az úgynevezett CRY1 között. A génben található mutáció (változás) megváltoztathatja a cirkadián ritmust, amely elárulja testünknek mikor aludjon, és mikor keljen fel. Ezekben az emberekben a ritmus a normális éjjel/nappal ciklushoz képest el van tolódva, ezzel problémákat eredményezve az alvás-ébrenlét ciklusban.

A kutatási alanyok török családtagok voltak, akik a gént mutáns, illetve nem mutáns formában hordozták. A mutáns változattal rendelkezők jóval később lettek álmosak.

A cirkadián ritmust egy fehérjeciklus szabályozza. Ha a sejt egy bizonyos fehérjét termel, amit most nevezzünk aktivátornak, ez a sejt aktivitását növeli. Ezek a fehérjék azonban cserébe gátló résztvevőket is termelnek, amelyek addig csökkentik az aktivátorok hatékonyságát, míg teljesen le nem állnak. Ekkor az ott lévő gátló fehérjék lebomlanak. Amikor ez a folyamat teljesen véget ér, az aktivátorok még egy rohammal indulnak neki, és a cirkadián ritmus újraindul.

A CRY1 gén tartalmazza azt az információt, amely kiadja az utasítást az egyik gátló fehérje termelésére. Ha ez a gén mutáns, akkor az általa termelt gátló fehérje is hosszabb ideig aktív.

A mutációt hordozó emberek életében a napok normálisan hosszabbak lennének, mint amilyenek valójában, így ezek az emberek valószínűleg egész életükben küzdeni fognak ezzel a problémával.

A késleltetett alvásfázis szindróma az átlagos emberi populáció körülbelül 10%-át érinti, de egy európai adatbázis szerint (a finneket kivéve) 75 emberből mindössze egynél található meg a CRY1 mutáns változata. Látható, hogy a CRY1 fontos szereppel bír, de ezzel a történet még nem ér véget.

A tudósok szerint a betegség valamennyire karbantartható, ezért sokan igyekeznek magukra erőltetni a normális alvási ciklusokat. Egy külső ciklus és a normális alvási higiénia segíthet megküzdeni a késleltetett alvásfázis szindrómával. A lényeg, hogy keményebben kell rajta dolgozni!

Forrás: www.iflscience.com

Érdekességek a hajunkról

A hajunk sok mindent elárul rólunk, a személyiségünkről, hangulatunkról, egészségi állapotunkról, stílusunkról, a megjelenésünk fontos és látványos része, jöjjön most néhány izgalmas dolog a hajról, amit eddig talán nem is hallottunk még.

Éjszakai agymosás

Még ma sem értjük teljesen, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, sőt az sem egészen világos, hogy miért van egyáltalán szükségünk alvásra.


Miért kell figyelni a PH-ra?

A pH rövidítése "potentia hydrogenii", azaz a hidrogénionok koncentrációja, a szervezet megfelelő sav-bázis egyensúlya pedig létfontosságú az egészségünk szempontjából. A skála 7-14-ig terjed, a semleges érték 7 (a tiszta vízé), ami alatt savasnak, felette lúgosnak nevezzük az oldatot. Ezt az értéket nagyon egyszerűen, otthon is megmérhetjük!

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.

A fejfájások típusai - A legtöbb kezelhető

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz; alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. Becslések szerint Magyarországon körülbelül egymillió migrénes van, és ennél is nagyobb azok száma, akik a visszatérő fejfájás egyéb formáiban szenvednek.