Menü

Az embereket véded, ha a környezetedet véded

Környezetvédelem... Erre a szóra a legtöbb ember megvonja a vállát, és teljesen érdektelen marad. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a környezetvédőkre és a döntéshozókra hárítják. Azt hiszik nem érintettek. Óriási tévedés, ha a környezetvédelmet valamiféle rajtunk kívül álló, minket alig érintő dolognak gondoljuk. Elsősorban az ember érdeke a környezetének megóvása, nem pedig fordítva. A helyes kifejezés nem a környezetvédelem lenne, hanem az embervédelem. Erre talán a közömbösek is jobban felkapnák a fejüket. De miért az ember érdeke és szükséglete a környezetvédelem?

Mert az embernek van szüksége a Földre, s a bolygónk által nyújtott természeti kincsekre, erőforrásokra, nem pedig fordítva. Az ember fizikai síkon nem élhet a bolygója nélkül, de a bolygó tud élni az ember nélkül, sőt! Rengeteg példát látunk arra, hogy a természet regenerálja önmagát. Még olyan súlyos ökológiai katasztrófa után is, mint a csernobili, ahol mára újra szaporodik az állatvilág és burjánzanak a növények. Vagy csak vegyünk hétköznapibb példákat: amint egy terület elnéptelenedik, és az ember által már nem érintetté válik, a környezeti harmónia idővel visszaáll. De mi a helyzet az embernél?

Ha magára van hagyva, és semmilyen kontrollt nem gyakorolnak felette, például környezetvédelmi, vagy akár filozófiai téren, akkor nagyobb százalékban a kisajátítás, a profitorientáltság, és az önző szempontok vezérlik. Gondolkodás nélkül kivágja a fákat az erdőkben, ha a gazdasági szempont megkívánja, és nemigen törődik a tetteinek környezetre, vagy más élőlényekre gyakorolt hatásaival. A hosszú távú tendenciákról még csak el sem gondolkodik. Az embert tehát gyakorlatilag önmagától kell megvédeni akkor, amikor környezetvédelemről beszélünk.

Hogy a változtatásra adott-e a lehetőség? Igen, a technológiai fejlődés ott tart, hogy a megújuló energiaforrásokkal, az átgondolt stratégiákkal még segíthetnénk. Ennek ellenére a tendenciák továbbra is nagyon rosszak, a környezeti helyzet romlik és óriási mértékű a túlfogyasztás. Mint arról a WWF beszámolt, idén tegnap, augusztus 8-án értük el a túlfogyasztás napját.

"Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van. Az ezredforduló óta, mintegy két hónapot rövidült az idő, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor a mai napig a gyümölcsöket ettük, holnaptól viszont elkezdjük kivágni a fákat és azokat esszük majd meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy így a következő évben már az ideinél is kevesebb gyümölcsünk lesz. A Global Footprint Network adatai szerint a mai napra, augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta. Mindez azért lehetséges, mert több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halászunk és gyorsabban irtjuk ki az erdőségeket, mint ahogyan azok újratermelődhetnének, újranőhetnének." - olvashatjuk a WWF tegnap megjelent, s az ökológiai lábnyomot tekintve nemigen kecsegtető cikkében.

Az interneten több ökológiai lábnyom-kalkulátort is találunk, érdemes több tesztet is elvégezni, hogy tisztán láthassuk a saját fogyasztási szokásainkat. A kérdésekből tanulhatunk is, hogy mely területeken tudunk tenni a változásért. Amennyiben szeretnénk növelni a tudatosságunkat ezen a téren, látogassunk el környezetvédelmi előadásokra, rendezvényekre, vagy tájékozódjunk a szakemberektől.

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Milyen betegségeket szedhetünk össze házi kedvenceinktől?

Több kutatás is bizonyítja és természetesen ezzel egyet is értek, hogy a háziállatok tartása jót tesz az egészségnek, az életmódunknak. Ha azonban nem figyelünk a higiéniára, akkor sajnos betegségeket is elkaphatunk a kis kedvenceinktől.

A Down-szindróma világnapja – avagy húzz felemás zoknit!

A Down-szindróma világnapját március 21-én tartják, az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést, és segítsen, hogy a Down-szindrómások méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek teljes életet.

Márciusban óraátállítás!

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart, ennek kezdete 2024-ben március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előre állítani az órát.

A korán érkezett tavasz meghozta a kullancsokat

Az enyhe tél sajnos a vérszívóknak is kedvezett. A tavasz idén korábban köszöntött be és meghozta a kullancsokat. Mit tehetünk és hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen, illetve mi a megoldás, ha már megtörtént a baj?