Menü

Év végi hajrá az iskolákban

Hamarosan itt a tanév vége, körülbelül egy hónap van a nyári szünetig, és még kevesebb az osztályozó értekezletekig. A gyerekek - de vélhetően ezzel egyidejűleg a tanárok is - igencsak leterheltek. Ilyenkor felmerül bennünk a kérdés: mi múlik ezen, mi múlik az év végi jegyeken? Valóban az iskola az előrejutás kulcsa?

Minden ember más, minden gyerek más. Mindegyikükben rejlik valamilyen képesség, tehetség, mindegyiküknek vannak erősségei és persze gyengeségei. Rég tudjuk: az átlagos hazai iskolarendszer sajnos nem az erősségekre koncentrál. Nem azt kérdezi a gyerektől: "mit tudsz?", hanem azt, hogy mit nem. Vegyünk csak egy példát: a gyerekek fogalmazást írnak, és természetesen osztályozzák a helyesírást is. Akármennyit is javul a tanuló teljesítménye ezen téren, a hibák száma alapján kap jegyet. Ha még mindig elér bizonyos számú hibát, akkor hiába lett ügyesebb, hiába hibázik csak mondjuk feleannyit, mindez nem jelenik meg az osztályzatában.


A gyerekek sokszínűek, vajon mégis egyetlenegy féle osztályzat az, ami sikerre juthatthatja őket?

Öt jegy - mindössze ennyibe kell beszorítani a tanulók teljesítményét. Nehéz elképzelni, hogy mindebből valós képet kaphatunk a gyerekekről. Mégis, a rendszer "erre van felépítve". Ezen múlhat a továbbtanulás és a további lehetőségek, még akkor is, ha nem tűnik teljesen korrektnek ez a fajta gyermekértékelési rendszer. A hagyományos pedagógia hívei viszont állítják, hogy ez a "módi" már régóta működik sikeresen.

Melyik szülő ne szeretné, hogy a gyermeke jó tanuló legyen, és kiváló osztályzatokat kapjon, mégis felmerül a kérdés, hogy vajon mit tehet mindezért "kívülről"? Szigorúsággal, tárgyi motivációval, beszélgetésekkel próbálkozunk szülőként, de idővel rájövünk, hogy az osztályzatok elsősorban nem ezen múlnak, hanem a gyerek személyiségén, valamint lelkiállapotán. Ebből fakad a motivációja, a szorgalma, az önbizalma, amik általában mind-mind szükségesek a jó tanulmányi eredmények eléréséhez.

Természetesen nagyon sok múlik a családi körülményeken, valamint az elvárásokon, amik gyakorta nem pozitív irányba hatnak. De a szülőnek el kell fogadniuk, hogy adott esetben csak közvetett befolyással lehetnek a gyermekükre, és annak osztályzataira. Az év végi hajrában tudatosítsuk azt is, hogy az életút sokszor nem az iskolai végzettségtől függ, és néha nem menthetjük meg a gyerekeket a saját tapasztalatoktól, a saját küzdelmektől.

Mindössze annyit tehetünk, hogy az év végi leterheltebb időszakban megpróbáljuk mentesíteni, vagy lazítani a gyerekeket az egyéb feladataik és kötelezettségeik alól, hogy több energiájuk maradjon az iskolára, és igyekszünk támogatni őket a nehezebb időszakban. Ajánljuk fel többször a segítségünket, és biztosítsuk őket a szeretetetünkről és az elfogadásunkról. Még akkor is, ha esetleg nem minden alakul "tökéletesen". Természetesen biztassuk és motiváljuk őket a hozzájuk illő eszközökkel, de közben jó, ha felvillantjuk a fényt az alagút végén. Pl. számolhatjuk, hogy hány nap van a nyári szünetig, vagy kikapcsolódásképp beszélgethetünk arról, hogy mik lesznek a várható kellemes nyári élmények.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.