Te milyen szinten kommunikálsz?
- Dátum: 2016.03.24., 07:12
- Ábrahám Adrienn
- elvárások, érzelmek, intimitás, kommunikáció, kommunikációs szintek, konfliktusok, közhelyek, nyitottság, önismeret, önvizsgálat, őszinteség, párkapcsolat, társas kapcsolatok, tudatosság, vélemény
A jó kommunikációt mindenhol hangsúlyozzák, és sokat olvashatunk a különböző kommunikációs technikákról is. Társas kapcsolatokban, családon belül, esetleg barátok között viszont fontos a kommunikáció szintje, mélysége is.
Röviden: nem mindegy, hogy az időjárásról beszélgetünk, vagy az érzelmeinkről. A nagy általánosítás szerint az angolok bármilyen nagy esemény, vagy baj esetén hajlamosak inkább az időjárásról csevegni, minthogy a komolyabb dolgokat megtárgyalják. De biztos mindannyian voltunk már abban a helyzetben, hogy valakivel nem sikerült mélyebben megosztani a gondolatainkat, hiába is szerettük volna: előbb beszélgettünk a focivébéről, mint arról, amiről valóban kellett volna. Rólunk, a kapcsolatunkról, a konfliktusainkról, az érzelmeinkről. Van, hogy a mélyebb kommunikáció csak két bizonyos ember között akadozik, de van olyan is, aki általánosan elzárja magát a világ elől, és igazából senkivel sem tud nyílt kommunikációt folytatni.
S hogy milyen szintjei is vannak a kommunikációnak? Gary Smalley a könyvében öt kommunikációs szintet emleget, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy szeretteink felé minél intimebb, közelibb kommunikációt alakíthassunk ki a kommunikációs szintek megismerésével.
- Az első szinten teljesen felszínes kommunikáció zajlik, csupa közhelyek. „Köszi, jól vagyunk. Igen, a család is. Minden rendben.” Persze lehet, hogy nem így van, de olyan jó angolosan nem kívánunk egymással többet megosztani, vagy egyszerűen nem a kérdezőre tartozik.
- A következő, második szinten már kiderül valami az életünkről, tényeket ismertetünk, de ennél többet nem árulunk el. „Vettem ma egy pulóvert, mert hidegre fordult az idő.”, vagy „Ezek a keletiek már megint háborúznak egymással.” Lehet, hogy beszélgetünk a kollégánkról, politikáról, vagy valaki másról, de csak könnyen hozzáférhető, egyszerű információkat osztunk meg.
- A harmadik szint a véleményünk kifejezése. Ez az a szint, amelyig általában eljutnak a társas kapcsolatok, pedig még csak a kommunikációs spirál közepénél járunk. Elmondjuk, hogy mi tetszik, nem tetszik a másikban, vagy a világban. Megosztjuk az elvárásainkat, kifejezzük a szándékunkat a másikkal szemben, valamint kinyilvánítjuk az akaratunkat. A probléma az, hogy általában a vélemény nem magunkkal, hanem a másikkal kapcsolatos, és megjelennek a konfliktusok.
- Itt már elérkezünk az intim kommunikációhoz, amelyre nem mindenki képes. A negyedik szinten megosztjuk egymással az érzelmeinket, és őszintén merünk azokról beszélni. Nem csak magunkban rágódunk azon, hogy kezd megváltozni közöttünk a viszony, hanem ki is fejezzük azt. Elmondjuk a másiknak, hogy szeretjük, de nem csak egy közhelyes módon valamiféle „szeretlek-sms-ben”, hanem valódi érzelmeket tükrözve. Hiteles, helytálló információk hangzanak el a valós érzéseinkről.
- A legmélyebb kommunikációs szint, amikor ki merjük fejezni a szükségleteinket. Nem csak azt mondjuk el, hogy hogyan érzünk, hanem azt is megfogalmazzuk, hogy mire lenne szükségünk. Ennek a nehézsége nem csak abban rejlik, hogy a másikkal hogyan tudunk kommunikálni, hanem abban is, hogy saját magunkkal mennyire tudunk őszinték lenni, és mennyire fordítunk időt a saját gondolataink tisztázására. Hiszen a szükségleteit csak az tudja kifejezni, aki tisztában van velük. Nagyon sok ember saját magának sem tudja (vagy meri) bevallani, hogy mire is lenne szüksége. Az pedig már a legintimebb szint, ha valaki ennek tudatában van, és képes is azt megosztani a másikkal.
Az, hogy milyen szinten vagyunk képesek kommunikálni, visszajelzést ad a társas kapcsolatunk, kapcsolataink minőségéről, mélységéről, de a saját személyiségünkről is.
Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája
„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?
Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál
Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.
Vásárlásmánia
Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.
Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?
Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.
Ne éljünk a múlt fogságában
Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.