Menü

Rémek a gyerekszobában: Hogyan űzzük el a rossz álmokat?

Ha rosszat álmodunk, az nemcsak az éjszakánkat keserítheti meg, többnyire hatással van az aznapi hangulatunkra is. Aztán persze elfelejtjük őket, hacsak nem törnek ránk újból és újból nyomasztó képeikkel. Ilyenkor érdemes átgondolni, milyen szorongások, félelmek állhatnak a háttérben.

Álmaink a régi közhiedelemmel ellentétben nem a jövőről szólnak, hanem többnyire aktuális érzelmi állapotunkat, illetve gondolatvilágunkat tükrözik sokszor szimbolikus formában.

Fontos, hogy ne csak saját álmainkra figyeljünk oda, hanem arra is, hogy gyermekünk hogyan és miről álmodik. A kutatások szerint például a kisiskolások többségét heti rendszerességgel nyomasztják lidérces álmok.

Mivel az álom egyúttal élményeink feldolgozásának eszköze is, a gyerekek esetében is gondolnunk kell arra, hogy mi állhat a rossz álmok hátterében. Mert egyrészről természetes, hogy a gyerekek álmaiban tükröződnek az őket érő stresszorok hatásai, ilyen módon oldják a feszültséget bennük, de lehetnek súlyosabb problémák is a háttérben.

De mit tehetnek a szülők, ha gyermeküket rémálmok nyomasztják?

Ha nem valamilyen súlyosabb, feldolgozatlan kisebb-nagyobb trauma áll a háttérben, akkor is segíthetünk gyermekünknek a lidérces álmok elűzésében. Többek között készíthetünk, vagy beszerezhetünk úgynevezett indián álomfogókat, melyek a hiedelmek szerint elűzik a rossz szellemeket, álmokat a levegőből. De jelképesen az egyik plüssállatkát is megbízhatjuk, gyermekünk álmának őrzésével. Ezekkel az apró praktikákkal oldhatjuk a gyerekekben a szorongást, a rossz álmoktól való félelmet.

Ha a lidérces álmok állandó jelleggel nyomasztják már gyermekünket, érdemes szakemberhez fordulni. Léteznek olyan módszerek, melyekkel egyrészt jobban megérthetővé válnak az álmok, másrészt arra is van lehetőség, hogy az álmok által tükrözött félelmek feldolgozhatóvá és így elengedhetővé váljanak. Ilyen módszer lehet például, az álomképek átalakítása, rajzzal vagy mesével, így nemcsak a konkrét rémálom „szelídíthető meg”, hanem akár a háttérben álló probléma is hozzáférhetővé megoldhatóvá válik.

Fotó:
pixabay.com

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.